Időjelző házikó (Pécs, Széchenyi tér): 1908. június 15-én közadakozásból fel­állí­tott kis építmény, melyben időjárás­jel­ző műszerek (ter­mo­méter, hidrométer, ba­ro­méter) vannak elhe­lyez­ve. A házi­kó­nak "kalandos sorsa" volt: pécsi polgárok alkották, Ká­ro­lyi Emil tervezte díj­ta­la­nul, Csu­kás Zoltán ingyen adta a házikót. Schön­wald Imre se­géd­kezett a műszerek beszer­zésében, Makk Lajos szob­rász­mű­vész végezte a szobrász munkát. Hamerli Jó­zsef a vaskorlátot aján­lotta fel, Hoffmann Lajos pe­dig a famunkát végezte. Az idő­jelző házikót 1938-ban el­tá­vo­lították helyéről. 1939-ben mű­szerek nélkül a Dö­mör­-kapui menedékház előtt (a Lámpás-völgy felől) állí­tották fel. Innen valamikor fel­vit­ték a Dömör-kapui busz­for­du­lóba, majd 1991-ben a Pécsi Vá­ros­szé­pítő és Város­védő Egye­sület kez­de­mé­nye­zé­sére vissza­ke­rült a Szé­che­nyi térre, és ismét " műszerek­kel el­lát­va " eredeti célját szolgálja.

Igaz Béla dr., nagyprépost: 1914"1935-ig a Mecsek Egye­sület alelnöke. 1935. szeptember 1-jén hunyt el.

Ilonka pihenő (Közép-Mecsek): a Tettye-fennsík fölött, a Miléva út mentén 1934-ben felépített, a Mecsek leg­na­gyobb, művészien meg­ter­vezett, oszlopos pihenője. Hoff­­­mann László mérnök tervezte. Dr. Kenes­sey Aladár sebész, a pécsi szemklinika alapí­­tója tervez­tette és fizette az építését, hogy felesége, Szántó Ilonka tiszte­le­té­re díszes emléket állítson. 2001-ben felújították.

Irma út (Közép-Mecsek): 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dö­mör-kapuhoz vezető turista­út. 1905-ben készült el. Név­adója Hamedli Gyula fény­képész felesége. 1913-ban az út felénél " a vízfolyás miatt " szép fahidat építettek.

Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól Pécs­bányatelep irányába hú­zó­­dó völgy. Elnevezése állító­lag a szénbányászat meg­­­­indítá­sával kapcsolatos: az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.

Isten-kúti (Csurgó-dülői) me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek): az 1924-ben vásá­rolt tel­ken épült, 1928. szeptem­ber 8-án átadott menedékház, melyet a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja épített. So­káig hangulatos ven­déglő­ként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A me­ne­dékház ud­va­rában fakadt a Béke-forrás, melyet 1932-ben fog­lal­tak. A házat és a forrást az 1990-es évek végén lebontották, ma magántu­lajdonú ház áll a helyén.

István Király Szálloda (Keleti-Mecsek): a pécsváradi vár felújítása során a ko­ráb­ban turistaszállóként mű­kö­dött épületrészből kiala­kított szálloda.

Jakab-hegy (Nyugati-Me­csek; 602 m): a Nyugati-Mecsek legmagasabb hegye, mely vörös homokkőből épül fel. A hegy Szent Jakab nevét vi­seli, fennsíkját a pálos ko­los­tor romjai és érdekes geológiai képződményei miatt 1977-ben védetté nyilvá­ní­tot­ták.

Jakab-hegyi földsánc (Nyugati-Mecsek): a mintegy 3 km hosszú földsánccal való­szí­nűleg egy kora vaskori nép védte a hegy tetején lévő tele­pü­lé­sét. Régebben a kel­ták­nak, illíreknek vagy ava­rok­nak tulajdonították a földsánc építését, a legújabb kutatások szerint az ún. hallstatti kultúra népe építette.

Jakab-hegyi halomsírok (tumulusok) (Nyugati-Me­­­­csek): a Jakab-hegy fenn­sík­já­­­­nak északnyugati részén talál­ható hal­­­­mok, a földsánc által vé­­­­­­dett népek temetkezési helyei.

Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkjának tisztásán lát­­­­­­­­­hatók a kolostor romjai. Bur­­­­­­­­gundiai Bertalan, pécsi püspök építtette 1225-ben a monostort. A hegyen le­tele­pe­dett remeték az esztergomi Özséb remete követőivel egye­­­­­­­sültek. Így alakult meg az egyetlen magyar szer­ze­tes­rend, a remete Szent Pálról el­­ne­­­­vezett pálosok rendje. A ko­­lostor többször elnép­te­le­ne­dett, majd ismét működött. Be­­­­­ren­dezéseit a Pécs kör­nyé­ki települések templo­mai hasz­­­­­­­nálják.

Jakab-hegyi erdészház (Nyugati-Mecsek): az 1800-as évek végén, a kolostorro­mok közelében állt erdészház, ahol a kirándulók ételt-italt vá­­sárolhattak. Ezt a szol­gál­tatást 1929-ben be­szün­tették. A II. világ­há­ború­ban a házat lerombolták.

Jánosipuszta (Közép-Me­csek): Komlóhoz tartozó kis település, a várostól északra.

Jánosi Engel Adolf kastélya (Közép-Mecsek): A Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült vadászkastély gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf nevéhez fűződik a komlói bányászat elindulása. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg még kihasználatlan, felújítása folyamatban van.

János-kilátó (Közép-Me­csek): a 612 m magas Tubes-tetőn, a helyszínen bányászott ter­més­kövekből 1910-ben fel­­­­­­épült kilátó. Rauch János mű­­­­­­­­­­­­szaki főtanácsos, a Mecsek Egye­­sület alelnöke tervei alap­­­­­­­­­­ján építette a Mishl Vu­­­­­­kai­­­­­­lovits cég. 32 lépcsőfok ve­­­­­­zetett a mész­kőből épített ki­­­­látó tetejére, végig korláttal el­­­­látva. A kilátó tetején is vas­­­­­­korlát volt. Nevét ter­ve­ző­jé­r­ől kapta 1918. május 12-én. 1981-ben a tubesi katonai to­­­­rony felépítésekor le­rom­bol­­­ták. Újraépítése érdekében 1991-ben " Kovács Szabó Já­nos vezetésével " létre­hoz­ták a Tubes Kilátó Ala­pítványt. A jó­­részt köz­ada­kozásból fel­épí­tett új, 22 m magas kilá­tóra " melynek második, felső ki­­­­­­látó­­­­­­szintje 16 m magasan van " 2000. ok­tó­ber 19-én került fel a tető. A kilátó ava­tása 2001. szep­tember 15-én volt. Te­te­jé­ről szép kör­pa­no­rá­­­ma nyílik a Mecsekre, tiszta idő­­ben a Badacsony körvona­lai szabad szemmel is jól lát­ha­tók.

Jószerencsét vadászház (Kö­zép-Mecsek): a Jósze­ren­csét-forrás közelé­ben, az Erzsébet út mellett álló kis va­­dász­­ház, a piros kereszt jelzésű turistaút vezet el mellette. Romos állapotban van.

Józsefháza (Közép-Mecsek): az István-aknára vezető út mentén található erdészház. Nevét a valamikor itt lakó József nevű erdészről kapta.

Kanta-vár (Közép-Mecsek, 400 m): a Misinától északra, a Tu­bestől keletre található rom. Nevéről több monda ismert (az egyik szerint Kanta rablólovagról, a másik szerint kántori nyaraló (kántor-vár) el­­­nevezésből lett Kanta-vár). Kö­zelében talál­ható a foglalt Kantavári-forrás. Pécs város la­­kóinak kedvelt kiránduló­helye.

Kanta-vári-barlang (Közép-Mecsek): a várrom déli ol­da­lán lévő földalatti vágat, me­lyet 1930-ban tártak fel. "A fo­lyosó 7 m hosszú, mere­de­ken lefelé ereszkedik, azután 4 m hosszú ív alakú, víz­­szin­tes rész következik" " írja a kora­beli jelentés. A bejáratot tölgyfa ajtóval zár­ták el. Ma a bar­lang nem jár­­ha­­tó, bejárata nem látszik.

Kanta-vári kőbánya (Közép-Mecsek): a Kantavári-for­rástól észak­nyu­gatra fekvő fel­ha­gyott kőbánya. Geo­ló­giai ér­­de­­kesség: triász kori bitu­­me­­nes mészkő talál­ható itt, le­­­me­­zes rétegeiben agyag- és nitrát­­sávokkal.

Kárász (Keleti-Mecsek): szép fekvésű község a pécs"szászvári műút mentén. A két világháború között népszerű nyaralófalu volt. Európa hírű ma­­dárodúkészítő műhely műkö­dött itt 1904-től év­ti­ze­de­kig, Kühnel Márton ve­ze­té­sé­vel. A faluban ta­lál­ható táj­ház­ban helytör­téneti gyűj­te­mény látható.

Kardos Kálmán: főispán volt, a Mecsek Egyesület dísz­­­el­­nöke, illetve első elnöke 1891"1905-ig. 1916. június 1-jén halt meg, Hidason temették el.

Kardos út (Közép-Mecsek): a Mecsek első turistaútja, a Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet, 1026 méter hosszú. 1891-ben építették, később nevezték el Kardos Kálmán főispánról, a Mecsek Egyesület díszelnökéről.

Kecske-hát:

1.(Keleti-Mecsek): a Zengő-vár és a Templom-hegy kö­zött húzódó széles hegyhát, rajta erdészeti út vezet;

2. (Keleti-Mecsek): Magyar­egregy­től keletre található hegyhát, a Vörösfenyő kul­­csosházhoz vezető út megy végig rajta;

3. (Közép-Mecsek): Vágot­pusz­tát a Nagy-mély-völggyel összekötő hegyhát, a piros kereszt jelzésű út vezet végig rajta.

Keresztkunyhó (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műút mellett, Kanta-vártól északra található hely elnevezése; favágók kunyhója állt itt. Ma a közelben erdészházat ta­lá­lunk, előtte a Mecsek leg­szebb vörösfenyő sora lát­­ható. A Keresztkunyhónál lévő kőkeresztet 1928-ban ál­­lít­­­­­­tatta fel Raab Gyula, a Városi Erdőhivatal vezetője.

Kiss József (1858"1939): 1858. május 7-én Mesz­teg­nyőn született, Pécsett lett diák, tanár, majd fő­reáliskolai igazgató. A Mecsek Egye­sü­let alapító főtitkára, a Kiss József Asztal megalapítója, 1934-től pedig a Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke.

Kiss József Asztal: a Mecsek Egyesület tagjainak baráti társasága volt. 1927. február havának egy péntek estéjén alakították. Az összejövetelek irányítója Kiss József volt, őt választották "Asztalfőnek" is. Halála után Reuter Camilló, mint ügyvezető állt az Asztal élén. Tevékenységüket a Me­­csek érdekében fejtették ki.

Kiss József-kilátó: a Pécs városa fölé emelkedő, 534 m ma­gas Misina tetőn, a jelenlegi Misina étterem helyén állt kilátó, melyet 1908. szeptember 13-án avat­tak fel. Építése 12 000 koro­nába került. Kiss Józsefről a ki­­látót 1916. május 21-én ne­­vez­­ték el, elismerve ezzel mun­­káját, amit a Mecsekkel kapcsolatban tett. Az új tv- és kilátótorony építésekor le­bon­tot­ták; a Zsolnay Gyárban készült, a bejárata feletti fel­ira­tot a TV-torony kilátó­szint­jének falában helyezték el.

Kis-kaszáló (Keleti-Mecsek). Két ilyen nevű hely van:

1. A Somos-hegy (510 m) olda­­­lában, a Somosi-kút for­­rás tisztása;

2. A Csengő-hegytől (492 m) északnyugatra található kis erdei tisztás.

Kis-mély-völgy (Közép-Mecsek): a pécs"abaligeti mű­­útról Mecsekszentkút előtt a Remete-rét irányába vezető völgy.

Kis-rét (Közép-Mecsek, 400 m): a Misina északkeleti ol­­da­­lá­­ban található tisztás, kedvelt ki­­rándulóhely eső­be­állóval, tűzrakó­hellyel, asztalokkal és padokkal. Közelében találjuk a Hideg-kút forrást.

Kistóti-völgy (Keleti-Mecsek): Pusztabányától Püs­pök­­­­­­­szentlászló felé vezető völgy. A völgyben találjuk a Daragói-nagy-forrás és a Bába-kút nevű zárt forrásokat (mind­­két forrás vizét Hosszú­­­­hetény vízhálózatába kap­­csol­­­­ták).

Kis-Tubes (Közép-Mecsek, 581 m): a Misina"Tubes gerincének köztes kúpja, régi neve: Tubica.

Kis-tubesi kilátó: a Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán álló, betonból épült kilátó, melyet Kiss Tibor tervei alapján építettek 1959-ben. Szép kilátás nyílik innen a Nyugati-Mecsekre és Pécs nyugati részére.

Kisújbánya (Keleti-Mecsek, 420 m): üdülőfalu a Keleti-Mecsek közepén. Régen üveg­huta is működött a falu­ban. Autóval is meg­­­­­­kö­­ze­­­­lít­­hető Zobákpusztá­­­­ról, Ma­­gyar­­­­­­­­­­­­­egr­egyről, illetve Pécs­­­vá­­­­­rad­ról.

Komló (Közép-Mecsek): a települést már egy 1256. évi okmány említi Villa Complou néven. Az 1542. évi adólajstromban már Komlód néven szerepel. Kis település volt a nagy szénvagyont rejtő mecseki táj egyik völgyében. A szénbányászatot Jánosi Engel Adolf indította meg a XIX. sz. végén az er­dőbirtoka alatt húzódó szén­mezőkön. Aknát mé­lyített (Anna-akna), meg­építtette a Komló"Godisa vasúti szárny­vo­nalat. Később, mint már kincstári birtokon je­lentős bányafejlesztés indult, amely igazán 1950 után vált országos fontos­ságúvá. A hajdani kis tele­pü­lés helyén ún. "szo­­cia­­­­lista bánya­­város" épült, la­­kos­­­­sága mint­­­egy 30 ezerre duzzadt. Nap­­­jainkra a gaz­da­ság­talan bá­­­­nyaművelést le­állították. Komló " köz­le­ke­dési szem­­pont­­ból " közép- és keleti-me­­cseki túrák kiindulópontja lehet.

Komlós-völgy (Keleti-Mecsek): a Zengő keleti oldalá­ban húzódó rövid völgy.

Korsoma-rét (Keleti-Mecsek): Püspök­szent­lász­lótól keletre, az arborétum kö­ze­lében levő rét.

Koszonya-tető (Közép-Mecsek): Komlótól délkeletre elterülő lapos hegytető, ha­tal­mas áramelosztó teleppel.

Kovácsszénája: (Nyugati-Mecsek): Szép természeti környezetben elhelyezkedő mecseki aprófalu, a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán. A falu melleti tó a horgászok kedvelt helye. A faluból indul a SO jelzés, mely az Orfűről érkező S+ jelzéshez csatlakozik.

Kovácsszénájai-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer negyedik tagja, horgásztó.

Kozári-erdészház (Közép-Mecsek): a Letics-parrag keleti oldalán, a Mecsek-háti műút mellett található épület. Er­dész­ház volt, ma magán­­­­tu­­laj­­don­­ban van. Közelében van a Tripammer-fa (erdei pi­henő­­­­­hely) és az Andor-forrás, ahon­nan a ház a vizet kapja.

Kőlyuki-barlang (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgy és a Zsidó-völgy találko­­­­­­zá­­sá­­nál lévő, már az 1920-as évek­­­­­­ben feltárt (52 m-es folyo­­­­­­­­­sóját kitisztították), termé­­­­­­szetes víztározónak hasz­­­­nált barlang. Nem lá­­to­gat­­­­­­­­­­­­ható. Az orfűi Vízfő-forrás vizét vízvezetéken juttat­­­­ták el a vágoti gerincig, ahol termé­­sze­­tes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra, ahol a város víz­ellá­­tását szolgálta a dunai víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig (1987).

Kővágószőlős (Nyugati-Mecsek, 257 m): a Jakab-hegy déli lejtőpihenőjére települt község. Műemlék­temp­loma figyelemreméltó.

Köves-tető: négy ilyen nevű hely van a Mecseken.

1. (Közép-Mecsek, 463 m): Béta-akna közelében;

2. (Közép-Mecsek, 339 m): Komló, Kakasteleptől keletre;

3. (Keleti-Mecsek, 461 m): a Sín-gödör és a Vár-völgy között;

4. (Keleti-Mecsek, 475 m): Óbányától délnyugatra.