Éger-völgy (Nyugati-Me­csek): a Jakab-hegy keleti lábá­nál Magyarürögön ke­resz­tül vezető völgy, igen ked­velt kirándulóközpont. Mes­­ter­­­sé­ges tó, tűzrakóhely, esőház, padok, asztalok teszik kom­for­tossá.

Emil pihenő (Közép-Me­­csek): a Mandulásban, a Me­cse­­ki Kemping területén talál­ható, kőből épült em­lék­mű. Dr. Bokor Emil, kórházi fő­­or­­vos, a Mecsek Egyesület buz­gó munkása emlékére állí­tot­­ták.

Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek): Lapison, a volt lapi­si vadászház helyén 1996-ban " a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján " emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolit) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdész-emléktábla (Közép-Mecsek): a Misina alatti busz­for­dulónál és erdei parkolónál elhelyezett em­lék­táb­la, 2001-ben állították.

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek): Komlón a Mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa. 1899-ben ültették.

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek): Pécsbánya­te­le­pen, a sportpálya mellett, a kul­túrház udvarában valaha állt hatalmas szelíd­gesz­te­nye­fa. Csonkja megtekintésre ér­de­mes.

Farkas-árok (Keleti-Me­csek): a Hárs-hegytől Vár­alja felé vezető völgy neve. Itt ta­lál­ható a Lendület-forrás, a Ka­­lán Miska kútja, valamint a Jágerok kútja.

Fehér-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): a Letics-par­rag nyugati kúpján, a TTE által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. A ház a Me­csek-háti műútról kö­ze­lít­hető meg. A Fehér-kút ré­gen gémeskút volt, majd kerekes kútként működött. A ház ma kul­csosházként üze­mel, a kút vizét hidroforral juttatják fel.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek): a Kardos úti kul­csos­házat a Tettyével össze­kötő zöld négyzet jelzésű séta­út. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban. Fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Ferde-vízesés (Keleti-Me­csek): az Óbányai-völgyben, Óbánya és Kis­új­bá­nya között található érdekes geológiai képződ­mény, híd vezet át rajta. A híd túloldalán látható a Csepegő-szikla.

Flóra pihenő (Közép-Mecsek, 404 m): 1893-ban építették az ún. "Bertalan-sziklára" a Dö­mör­-kaputól délkeletre, a Gyükés-szőlők felső részén álló szép, bástyára emlé­kez­tető kilátót. 1911-től "Flóra pihenője" a neve az addig Dö­mör­-kapui ki­látónak neve­zett építmény­nek, özv. Ha­mer­li Jánosné emlékére, és róla nevezték el Flóra pihe­nő­nek. A Ha­merli család 500 ko­ro­nás ado­má­nyá­ból újítot­ták fel.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek, 340 m): az em­lék­mű­­vet Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re, amiért őt a francia kor­mány a becsületrenddel tün­tet­te ki. Pilch Andor ter­vezte, az emlékművet 1908. május 31-én avatták fel. Innen, a kiálló szikláról csodálatosan szép kilátás nyílik Pécs városára. Az emlékművel egyidőben készült el a Kardos úttól ide vezető sétaút, melyet annak idején Zsolnay Vilmos útnak neveztek el.

Gesztenyés (Keleti-Mecsek): Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve " vég­aka­ra­tá­nak megfelelően " Rocken­bauer Pál; sírja mára a termé­szet­barátok "zarán­dok­he­lyévé" vált.

Gesztenyés (Közép-Mecsek): Pécsbányatelep északi végén lévő védett szelídgesztenyés.

Gubacsos kulcsosház (Nyu­gati-Mecsek): az aba­ligeti műút orfűi elágazá­sának kö­ze­lé­ben, erdészház­ból át­ala­­kított kulcsosház.

Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén ta­lál­ható útszéli fakereszt. Gyar­­mathy Miklós a mecseki turista­­­­lé­te­sít­mények fejlesz­tője volt. A keresztet a pécsi Rotary Klub állította 1930-ban.

Gyuri út (Közép-Mecsek): Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú utat ne­vez­ték el így. Reéh György, városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója a név­adó, aki közreműködött az út építésében is, és akit a "Tettye királyának" is ne­vez­tek. Lakóháza ma is meg­ta­lál­ható a Tettyén.

Halász (Öreg)-patak (Keleti-Mecsek): a Réka-völgyben foly­dogáló patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az óbányai patakkal.

Halomsírok (Nyugati-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi halomsírok.

Hamedli Gyula pihenő: a Tettyétől a Dömör-kapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Me­­csek Egyesület építtetett, Ha­­medli Gyula fényképész (1862"1904) hagyatékából.

Harács-mező (Keleti-Mecsek): Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve.

Hármas-hegy (Keleti-Me­csek, 603 m): a Keleti-Me­csek második legmaga­sabb hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Középső, legmaga­sabb csúcsán meteorológiai állo­­­más található.

Hárs-tető (Keleti-Mecsek, 545 m): Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek): Komlón a Kórház feletti erdőben a lakóházak közelében található templomrom. Az elpusztult Hasmány falu koragótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt.

Havi-hegyi kápolna (Közép-Mecsek, 247 m): a ma szépen res­tau­rált kápolnát 1709"10-ben épí­tették a pestis (dög­­mi­rigy) járvány meg­­szűn­­­te után hálaadásként, az építő­­­anyagot em­beri erővel hordva fel a hegykúpra. 1780-ban a temp­lom belseje kiégett. Az oltár Mária-képét Rómából (meg­­­áld­va) hozták. A kápolnát a közelmúltban restaurálták.

Herman Ottó-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer har­madik tava, Tekeres köz­ség­től északra. Halrezer­vá­tum, természetvédelmi terü­let.

Hetyey [Hettyey, Hettyei] Sámuel: pécsi püspök, 1903-ban hunyt el. Róla nevezték el a püspök­szent­lászlói Bazsarózsa kul­csos­ház és a püspöki nyaraló előtti forrást.

Hetvehely (Nyugati-Me­csek): a pécs"budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő kis­­köz­­ség, XIII. sz.-ból való mű­em­­lék templommal. A Nyugati-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet.

Hidasi-völgy (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától észak­­ra, a magyaregregyi völgy­be torkolló, hangulatos völgy, melyben több forrást (Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-forrás) is találunk, valamint a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk.

Hosszúhetény (Keleti-Me­csek): a nevének meg­fe­le­lően hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy kö­­zött. Nevét Hetény vezérről kapta, mely való­szí­nűleg hon­­fog­­lalás kori személynév.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek): a volt Dömör-kapui Turistaház átalakításával épí­tett szálloda.

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek): a Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1937-ben épült, szép fekvésű szálloda. Építé­se­kor nagy gondot okozott a terep­rendezés, mert a turista utak nyomvonalát meg kellett változtatni.