Lakkeri fenyves (Keleti-Mecsek): a Cigány-hegy nyugati oldalán lévő fenyves erdő neve.

Lámpás-völgy (Közép-Mecsek): Kanta-várnál kez­dő­dő völgy, amely Al­só­gyü­kés­­be, a külszíni szénfejtés­­­­hez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bá­nyá­szok lám­­­­­­pás­­­­sal a kezükben mentek mun­­kára, illetve munkából haza.

Lapis (Közép-Mecsek, 530 m): a Tubes északi oldalának lejtő­­pihenője. A Mecsek-háti köves­út és több jelzett turista­út találkozása. Itt található az Erdész em­lékmű (millenniu­mi emlékmű), mely a volt lapisi vadászház helyén áll, a Csörgey Titusz-emlékkő, egy erdei fakereszt (1928), va­la­mint egy kőből készült madáretető-itató, melyet az 1930-as évek­­ben létre­hozott madár­védő telepre emlé­­­­kez­­­­­­tetve épí­­tettek, tiszteletből.

Lapisi kereszt (Közép-Mecsek): Lapison, a műutak ke­­­reszteződésében álló fakereszt; 1928-ban állíttatta fel Raab Gyula, a Városi Erdő­­hivatal vezetője.

Lapisi kunyhó (vadászház) (Közép-Mecsek): egykor a Lapison állt vadászház, melyet 1907-ben a város se­gít­ségével a Mecsek Egye­­­­sület újjáépített. 1908-ban verandát építettek hozzá, hogy az arra járó turisták megpi­henhessenek, a tűző naptól, esőtől védje őket a tető. Az épület 1956-ban megsemmisült, ma a helyén áll az Erdész emlékmű.

László pihenő (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól északra található pihenő, melyet Zsiga Lászlónak, a Mecsek Egye­sü­let tagjának emlékére épí­tet­tek. 1926. május 17-én ké­szült el. Dr. Igaz Béla, pá­pai prelátus, a felsőház tag­ja, a Mecsek Egyesület al­el­nöke avatta fel. A pihenőt Hoff­mann László mérnök tervezte.

Legénysír (Keleti-Mecsek): a Kecske-hát 492 m-es magassági pontja közelében, az erdőben található sír. Itt húzódott az I. világháborút követő szerb megszállás alatt a demarkációs vonal. Ekkor lőtték le Szegedi László 19 éves szigetvári fiatalembert, aki menyasszonyát látogatta meg a megszállt területen. Ez az esemény adta a sír elne­­­­­­vezését. Emlékét míves sír­­­­kereszt őrzi; ezt megelő­­­­zően ezen a helyen egy fakereszt állt.

Letics-parrag (Boróka-tető) (Közép-Mecsek): Pécsbánya­te­lep felett elhúzódó kelet"nyugati gerinc, 483 m magas háromszögelési pont. Régen fatorony állt rajta. Kö­ze­lé­ben talál­ható a Fehér-kúti kul­csos­ház.

Lóri (Közép-Mecsek): Vá­­­got­­­­puszta nyugati oldalában hú­­­zódó völgy. A Vágotra ve­­zető út mellett kulcsosház, a patak másik oldalán lévő rét északnyugati sarkában vadászház, an­nak közelében a kiépített, vasas ízű Lóri-forrás találha­tó.

Lóri kulcsosház (Közép-Mecsek): Vágotpuszta köze­lé­ben, a Lóri-völgyben lévő kulcsosház.

Madarak és fák napja: 1932-ben rendezte meg elő­ször a Mecsek Egyesület, mely­nek madárvédő osztálya már 1930-ban 530 madárodút helye­zett ki a Mecseken, Lapis környékén.

Madonna-kép (Közép-Mecsek): a Bánffay Simon úton, az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula ajánlott fel. A képet Troll Ferenc pápai prelátus szentelte fel 1900-ban. A ma látható Madonna-kép felújított változat.

Magyaregregy (Keleti-Mecsek, 210 m): a Keleti-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség, a Zobákpuszta"Bony­­hád műút mentén. Köze­lé­­ben van a Máré-vár.

Magyar Kárpát Egyesület (MKE): az egyesület 1873-ban Tátrafüreden alakult meg Döller Antal vezetésével. Tevékenységi területe kizáró­lag a Magas-Tátrára kor­lá­to­zó­dott, fő tevékeny­sége a ma­gas­hegyi túrázás volt. Szitnya osztálya Selme­cen jött létre 1882-ben, vezetője Téry Ödön volt. Budapesti osztálya 1888-ban alakult meg.

Magyar Természetbarát Szö­vetség (MTSZ): a ma­gyar­országi természetbarát szer­­ve­zetek szövetsége. Több­­­­­szöri átalakulás után 1987 óta működik jelenlegi for­má­jában, önálló szövet­ség­ként. Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, mely tevékenységét több szak­ágban folytatja (gyalogtúra, vízitúra, bar­­lan­gász, hegymászó, ke­rék­­páros, sítúra, ter­mé­szet­vé­de­lem).

Magyar Természetbarát Szö­vetség jelvénye: zölddel sze­gélyezett fehér körmező, alsó egyharmadában zölddel rajzolt, egymással kezet fogó két kéz, felettük stilizált hegy­vidék; a körmező köze­péből egy tőről fakadó három szál piros alpesi rózsa (havas szépe), rhododendron faj, melynek fehér a közepe; a rajzolat körül zöld betűkkel a szövetség neve; a köriratot nemzeti színű csík szegélyezi.

Magyar Turista Egyesület (MTE): az első országos turista egyesület, 1891-ben alakult meg Eötvös Loránd vezetésével, 152 taggal. 1907. június 29"30-án Pécsett tartotta vándor­gyű­­­lését.

Magyarürög (Nyugati-Me­­csek, 190 m): a Jakab-hegy keleti lábánál lévő tele­pülés, ma már Pécshez tar­­to­zik. Területén már illír-kelta népek is laktak, s a ró­maiak nyomai is elő­kerültek. A községet Irugh néven már 1225-ben említik. Először a pálosoké, majd a pécsi püspöké volt. A törökök ki­­űzé­se után a jezsuiták kapták meg, akik a falu romos templomát újra felépítették.

Makár-hegy: Pécs nyugati részén található " ma már a város részét képező " magas­­lat. Makár Jánosról nevezték el, aki huszárezredes volt, az első, aki Pécs ost­ro­má­nál (1686. október 14-én) derék katonáival a falakat áttörvén a városba hatolt, s onnét a törököt kiűzte. Hő­sies­sé­géért egy házat, a pasa­mal­mot és a Makár-hegyet kapta.

Malom-hegy (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgy és a Petnyáki-völgy szegleté­ben magasodik. északnyugati sarká­nál áll a Ciframalom.

Mandulás (Közép-Mecsek): a Misina déli lejtőpihenője a Me­csek-­háti műút leága­zá­sá­nak a szegletében, a kemping mellett. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tor­na­pálya kiindulópontja, vala­mint erdei játszótér és büfé található itt.

Mária-kápolna (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászlón, az arborétum feletttt álló kis erdei kápolna, zarándokhely. Megközelíthető a Zengő felé haladó S jelzésről leágazó SO jelzésen. Mellette áll a Várvölgyből eltávolított Mária-kép, egy tárlón elhelyezve.

Mária-kép (Keleti-Mecsek): Jelenleg Püspökszentlászlón, az arborétum feletti Mária-kápolnánál álló kép. A kép eredetileg a Várvölgyi Mária-kútnál állt, de azt sajnos kidöntötték. A képoszlopot Baumann József készítette.

Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs"komlói műút men­­tén lévő község, Buda­­­­fá­­­­val egybeépült. A mánfa"dom­­­­bóvári műút mellett találjuk az Árpád-kori műem­­lék temp­­lomot.

Mánfai templom (Közép-Mecsek): a XII. sz.-ból szár­­mazó műemlék temp­lom. Ro­­mán stílusban épült, majd gó­tikus stílusban bővült. Iker­ablakos tornya még fél­kör­íves, de a templomhajó már csúcsíves ablakú. Kapuja és támpillérei gótikusak.

Máré-vár (Keleti-Mecsek, 354 m): Magyaregregytől délkeletre, a Máré-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson található helyre­állí­tott várrom. Benne ré­gé­sze­ti és a környék állatait, bo­ga­rait, növényeit bemutató kiállítás van, mely télen nem látogat­ható.

Máré-völgy (Vár-völgy) (Keleti-Mecsek): a pécs"szászvár"bonyhádi műútból Magyaregregytől délre, a 16. kilométerkőnél leágazó, DK felé a Dögkút-tetőig vezető völgy.

Máté-part (Keleti-Mecsek): a Csengő-hegytől észak­­­­nyu­­­gat­­ra a Hidasi-völgyig terjedő terület.

Máza (Keleti-Mecsek): Szász­­­­­vártól keletre lévő, vele egybeépült bányász község. 1975-ben közigazgatásilag egyesítették Szászvárral, ma már ismét önálló falu.

Mecsek-csúcs (Közép-Me­csek, 534 m): a Misina tető régi neve.

Mecsek Egyesület (ME): az első pécsi természetjáró és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő össze­kötését, azok fenntar­tá­sát, fasorok, ültetvények ki­ala­kí­tását és a Mecsek szépí­tését tűzte ki célul. Első ve­ze­tősége az alábbi össze­té­te­lű volt:

Elnök: Kardos Kálmán, főispán; alelnökök: Bánffay Simon, közjegyző, Zsolnay Vilmos, gyáros; titkár: Kiss József, főreáliskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula, rendőrkapi­tány; pénztáros: Stern Károly, ügyvéd. 1914-től az egyesület tagja lett a Magyar Turista Szövetség­nek. 1945-ben a Nemzeti Sport Bizottság az egyesületet feloszlatta. 1946-ban újjáalakult, elnöke Entz Béla lett. Végül 1948-ban meg­­szűnt. 1992. április 30-án az egyesület " Kovács Szabó János kezdeményezésére " újjáalakult.

Mecsek Egyesület Barlang­kutató Osztálya: 1904-ben alakult, vezetője Myskowsz­ky Emil, bánya­fel­ügyelő volt.

Mecsek Egyesület jelvénye: álló ovális alakú jelvény, melyen felül körben a "Mecsek Egyesület", alul bal oldalt "1891", jobb oldalt "Pécs" felirat veszi körül a sárga virágú Doronicum caucasicumot (kaukázusi zergevirágot).

Mecsek Egyesület Keleti-Mecsek Osztálya: az osztály 1944-ben alakult meg, Pécs­­várad központtal, Eötvös László vezetésével.

Mecsek-háti műút (Közép-Mecsek): a Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapi­sig, majd onnan a vízválasztó kelet-nyugati gerincén haladó aszfalt­út, mely Árpád-tető kö­zelében ér ki a pécs"kaposvári főútra.

Mecsekjánosi geológiai feltárás (Közép-Mecsek): A Mecsekjánosiból Kisbattyánba vezető út feletti domboldalban a Déldunátúlon egyedülálló, látványos 15 millió éves kőzetfal emelkedik ki az erdő vonalából.

Mecsek-kapu (Közép-Mecsek): a Hunyadi János út szer­­pentinjeinek kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001"2002-ben felújították.

Mecsekjánosi (Közép-Me­csek): Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település.

Mecseknádasd (Keleti-Mecsek, 190 m): a Mecsek keleti szélén épült község, a Pécset és Budapestet össze­­­kö­­tő 6-os főközlekedési út men­­tén. Régi neve: Püs­pök­­nádasd. A község temp­­­lo­­má­­ban őrzik Skóciai Szent Margit erek­lyé­jét. A Tem­­­lom­­­hegy lábánál, a te­metőben ta­­lál­­ható Árpád-kori temploma (Szent István király-templom) értékes műemlé­keink egyike.

Mecsekrákos (Nyugati-Mecsek): Orfűhöz tartozó település, a Toplica nevű, langyos vizű forrás található területén.

Mecsekszakál (Nyugati-Mecsek): Orfű községhez tartozó kis település a Pécsi-tó keleti oldalán, a hegy­ol­dal­ban.

Mecsekszentkút (Nyugati-Mecsek). Lásd: Szentkút.

Mecsek turistatérkép: a Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Bécsi Katonai Intézet készítette. A próbanyomatot a Mecsek Egyesület választmánya ellenő­rizte 1895-ben. Méret­ará­nya 1:75 000 volt. A Me­csek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) ki­adá­sa 2007-ben jelent meg. Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek Atlasz is.

Mecseki körsétány (Közép-Mecsek). Lásd: Rotary út.

Mecseki turistaút-jelzések: 1891-től kez­dődött meg a mecseki turista­utak kiépítése és jel­zések­kel való ellátása. 1912-ig különböző színekkel je­­lez­­ték az utakat, ábrák nél­­kül. 1913-ra olyan sok jel­­zett út volt, hogy a szín­jel­zés­ről át­tér­tek a fehér alapra festett szám­jelzésre. Ilyen szám­jel­zé­ses turistautak Ma­gyar­or­szá­gon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt a Me­csek­­­ben. Ma már ismét " az országosan alkal­ma­­zott szab­­vány­­nak meg­­fe­le­­lően " szín­­­jelzéseket találunk a turista­­­­utakon, 2001-ben a Mecsek­­ben 687 km jelzett út volt, melyből 2001"2002-ben 217 km hosszon " a szab­­vány­­hoz való igazítás miatt " a jelzé­­sek megváltoz­tak. 2007-re befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése, így a kiránduló a jelzett utakról a szabvány szerinti körjelzéseken könnyen megtalálhatja őket. Jelenleg 736 km hosszan vezetnek a Mecsekben a jelzett utak.

Mecseki zöld túra: 2001-ben " a jelzésváltozások során az ad­­digi három, egymástól kü­lön álló, zöld sáv jelzésű út­­­vo­nal összekapcsolásával "kialakított turistaútvonal, mely 90 km hosszan vezet vé­gig a Mecsek tájain.

Mecsextrem park (Közép-Mecsek): Pécs határtában Árpádtetőnél található színvonalasan megépített erdei kalandpark.

Meleg-mányi-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól északra vezető szép, mésztufa­gátak­kal, vízesések­kel tar­kí­tott völgy. Foglalt for­rásai az Anyák kútja és a Meleg-mányi-forrás. A Mecsekben itt található a legnagyobb mésztufa-lépcsős vízesés.

Mély-völgyi kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang. 1930-ban, Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel a bar­­lan­­­­got, mely nyugati irányba halad, majd ív alakban délre fordul. Fel­­­tá­rásakor 34 m hossz­­ban járható volt. Ma csak barlang­­kutató ta­pasz­ta­lat­tal ren­­­del­­ke­­zők láto­gat­hat­ják, megfelelő fel­­­sze­re­léssel és szak­ve­ze­tés­sel. Ősemberle­le­tek­ről neve­­ze­­­tes.

Mészáros Dezső: a TTE ügyvezető elnöke volt 1932-től. Még ebben az évben 500 pengőt adott az Istenkúti menedékház építésére.

Mézes-rét (Keleti-Mecsek): a zobákpuszta-bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.

Miklós-vár (Keleti-Mecsek): a Máré-vártól keletre emelkedő magaslat.

Miléva út (Közép-Mecsek): a Tettye fennsíkról a sziklák felett, a Szaniszló útból a Hotel Kikelet felé elágazó sétaút, mely 1907-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető feleségéről nevezték el.

Misina-tető (Közép-Mecsek, 534 m): a Mecsek Pécs fölött magasodó csúcsa, régi neve Mecsek-csúcs. Itt áll a pécsi tv-torony, melynek a 70 m-es magasságban lévő kilátójához lifttel is fel lehet jutni. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegyvonulatokra, és tiszta időben nagy távol­sá­gok­ra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. Az új torony szom­széd­sá­gá­­ban, tőle nyugatra állt va­­­lamikor a Kiss József-kilátó.

M­isina-tetői meteorológiai állomás (Közép-Mecsek): 1931. augusztus 3-án kezdte meg működését. A műszerek egy része a Kiss József kilátó­to­rony­­­ban, más része annak udvarán volt elhe­lyez­ve. A tv-torony felépí­tésével egy­­ide­­jű­­leg megszüntették.

Miske-tető (Keleti-Mecsek): Kisújbányát nyugatról határo­­­ló hegyhát.

Mócs Szaniszló, dr. (1862"1904): ciszterci szerzetes, főgim­­náziumi tanár volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. A magashegyi túrázást is kedvelte. Berlinben halt meg, ott is temették el. Emlékét a Szaniszló pihenő és a Sza­nisz­ló út őrzi.