Nagy-kaszáló (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a zöld háromszög jelzésű út mellett.
Nagy-mély-völgy (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műúttól, a Keresztkunyhó közeli kanyartól északi irányba induló völgy. Sok töbör, kőfülke, barlang található benne. Főbb forrásai: Mariska-, Kánya-, Cserkész-, Bikfa-forrás.
Nagy-tó (Nyugati-Mecsek): lapos, vizenyős terület a pécs-abaligeti műút orfűi elágazásától nyugatra.
Négy fenyő kulcsosház (Nyugati-Mecsek): Orfű faluban, az egykori iskola és tanítói lakás épületéből kialakított kulcsosház, az "Orfű iskola" autóbusz megállónál.
Németdöglés (Keleti-Mecsek): a Somos-hegy nyugati oldalán a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Neve abból a hagyományból származik, amely szerint sok labanc vesztette itt életét. Mások szerint a német favágók rossz fuvarosok voltak, és megrakott szekereikkel gyakran felborultak.
Nendtvich Andor: magyar királyi tanácsos, Pécs város polgármestere, a Mecsek Egyesület elnöke volt. Róla nevezték el 1931-ben a Dömör-kapui menedékházat.
Niké-szobor (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentin úton felfelé haladva, a harmadik kanyar után található Makrisz Agamemnon, hazánkban élt görög származású szobrászművész alkotása. 1970-ben avatták fel. Pécs egyik jelképévé vált.
Nyárádi kunyhó (Keleti-Mecsek): a Somlyótól (572 m) északnyugatra, a Vörösfenyő kulcsosház mellett épült vadászház.
Nyáras-völgy (Nyugati-Mecsek): a Virágos-völgy folytatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé induló völgy. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, Szúnyog-forrás, Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.
Óbánya (Keleti-Mecsek, 264 m): kis község a Keleti-Mecsekben, a hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Az 1770 körül német nemzetiségű lakossággal betelepített falu nyugati végénél kezdődik az Óbányai-völgy vadregényes szakasza. Említést érdemelnek a falu " ma is dolgozó " fazekasmesterei.
Óbányai-völgy (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól Kisújbányáig húzódó völgy, Óbánya és Kisújbánya között van a legszebb szakasza. Vízesésekkel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklával és a Ferde-vízeséssel, forrásokkal a Keleti-Mecsek páratlan szépségű völgye.
Orfű (Nyugati-Mecsek): a középkorban is ismert kis település környékén mesterséges tórendszer (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) kialakításával létesített üdülőközpont, mely öt község (Orfü, Tekeres, Bános, Mecsekszakál, Mecsekrákos) összevonásából alakult ki. Területén található a Mecsek legbővizűbb karsztforrása, a Vízfő-forrás, ezenkívül a Toplica-, a Turista-, a Zipernovszky- és a Sárkány-forrás, valamint a Sárkány-kút időszakos karsztforrás. Érdemes megemlíteni a Sárkány-szakadék nevű, sziklákkal tarkított rövid völgyét, melyben a Sárkány-forrásig jelzett úton is be lehet menni. A völgy természetvédelmi terület, turistaút nem vezet benne.
Országos Magyar Weekend Egyesület: az egyesület 1934-ben megjelentette az "Utaskönyv"-et, melyben Kárászról, Óbányáról, Pécsváradról, Komlóról írnak, s tiszta, olcsó szállásokat ajánlanak ezeken a helyeken a turistáknak.
Páfrányos (Közép-Mecsek): a Petnyáki-völgy kis tisztása a Barátság-forrás mellett. Nevét a saspáfrány itt látható gyönyörű példányairól kapta.
Páldy Géza: a Mecsek Egyesület főtitkára volt 1939-től.
Pálos kolostor (Nyugati-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi pálos kolostor.
Pálos-templom (Közép-Mecsek): Pécsett a Hunyadi úton, a Mecsek-kapu közelében épült templom, a zöld kereszt és a sárga háromszög jelzésű közép-mecseki turistautak kiinduló pontja.
Pap-rét (Keleti-Mecsek): a Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő nagy rét, nevét onnan kapta, hogy a hosszúhetényi pap kaszálója volt.
Patacs (Nyugati-Mecsek): Pécshez tartozó, ma már a várossal egybeépült település, a város nyugati szélén. Jó szőlőtermő vidék. Valamikor a pálos rend birtoka volt.
Patacsi-mező (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokkház. Kurta rétnek is hívták.
Pécs"Abaliget autóút: Pécsről Abaligetre a Remete-réten át vezető, 16 km hosszú műút, amely 1926-ban készült el. Ebből ágazik el a műút Orfűre.
Pécs és vidéke vezetőkönyv: ezzel a címmel jelent meg 1892-ben az első útikalauz a Mecsekről, Engel Lajos könyvkereskedésének kiadásában. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.
Pécsvárad (Keleti-Mecsek, 259 m): középkori település a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő aljában. A legjellemzőbb rá vonatkozó ismeretforrás a Szent István király által alapított bencés apátsággal kapcsolatos (1015). A pécsváradi apátság épületei (templom, monostor és a vár) fennmaradt nyomaikban eredeti jellegükre utalóan vészelték át a történelem viharait, így ma szépen rekonstruált állapotban uralják a vidéket. A vár nyújtott rejtekhelyet 1129-ben Vak Béla királynak. A török kiűzése után mindössze húsz család maradt a településen. Pécsvárad az évszázadok alatt szépen rendezett járási székhellyé fejlődött. A II. világháborút követő közigazgatási átszervezések során e státusa megszűnt. 1993-ban városi rangot kapott.
Pécs Városi Természetbarát Szövetség: a Pécs városi természetbarát egyesületek 1998-tól önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezetként működő szövetsége, a Magyar Természetbarát Szövetség tagszervezete.
Petőcpuszta (Petőczpuszta; Viganvár) (Nyugati-Mecsek, 360 m): kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán. A Viganvár nevet régi csárdájáról kapta, mely "vígan várta" vendégeit. Helyén épült meg az uránbánya IV-es légaknája, melyet mára már elbontottak. A valamikori település emlékét egy harangláb és a temető néhány megmaradt síremléke őrzi.
Ptaček pihenő (Közép-Mecsek): szép formájú, kőből épült pihenő a Balog Károly út és az Irma út találkozásánál, a mai Dömör-kapui buszfordulónál. 1928-ban a Mecsek Egyesület építette Ptaček Viktornak, a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókja vezetőjének emlékére, aki aktív munkát végzett az egyesületben.
Pusztabánya (Keleti-Mecsek, 425 m): a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsík, ahol valamikor település volt és üveghuta működött, melynek maradványait feltárták. Jelenleg a Betyártanya nevű kulcsosház, valamint egy vadászház található itt.
Püspökszentlászló (Keleti-Mecsek, 360 m): Hosszúhetényhez tartozó, attól mintegy 3 km-re északra fekvő kis község a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Ma üdülőfalu, itt üzemel a Bazsarózsa kulcsosház. A falu nevezetessége a volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ) és az arborétum.
Püspökszentlászlói arborétum (Keleti-Mecsek): a püspökszentlászlói kastély parkjában található arborétum, melyet Hetyey Sámuel püspök hozott létre hat holdas területen. Az arborétum látogatható.
Püspökszentlászlói püspöki nyaraló (Keleti-Mecsek): a hagyomány szerint Szent László király hajdan e vidéken vadászott. Egy alkalommal hatalmas vihar érte utol, amely elől egy barlangban húzódott meg. Megmenekülése emlékére ott kápolnát emeltetett. A már 1235-ben meglévő kápolnáról a régi okiratok is írnak. 1721-ben azonban csak kőhalmaz volt a helyén, amely mellett egy remete élt. 1725-ben Nesselrode püspök templomot építtetett e helyre. 1797-ben Esterházy Pál László átépíttette a kis templomot, és mellé egy nyaralót is emeltetett. Hetyey Sámuel püspök (1898-1903) restauráltatta a kápolnát és a nyaralót, valamint a parkot is rendeztette. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök működése idején restauráltatta az épületegyüttest. Rövid ideig itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Az épületet az 1950-es években rövid ideig turistaszállásnak is használták. Egy ideig szerzetes nővérek szociális otthona volt, ma egyházi továbbképző központként működik. A kastély fölött található Szent László szobra, melyet Csukás Zoltán pécsi bádogos mester készített rézlemezből 1903-ban.
Rábay-fa (Közép-Mecsek): Rábay Gyula erdőmesterről elnevezett öreg tölgyfa Kanta-vártól északra, a Kanta-vári kőfejtő, a Fekete-kő forrás és a Keresztkunyhó közelében.
Rábay Gyula: erdőmester volt, a Mecsek nagy tisztelője. Érdemei közé tartozik a turistautak és turista létesítmények tervezése és azok építtetése. 1936-ban az ő tervei alapján építették (foglalták) a Rigó-kút forrást. 1941-ben a Mecsek Egyesület addigi munkájáért tiszteletbeli tagjává választotta.
Rák-vár (Keleti-Mecsek). Lásd: Réka-vár
Rákos-völgy (Közép-Mecsek): Mánfától keletre húzódó völgy, melyen végighaladva a Koszonya-tetőre jutunk fel.
Rákos-völgy (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegytől északkelet-délnyugati irányba húzódó völgy, amely a Bodor-hegy északnyugati oldalát határolja, és a Szuadó-völgybe torkollik.
Rauch János: műszaki főtanácsos, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Ő tervezte, és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót. 1934. október 15-én halt meg.
Réka-vár (Rák-vár) (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő kúpon található vármaradványok. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István királyunk unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett.
Remete-rét (Közép-Mecsek, 417 m): hágó, a pécs-abaligei országút vezet át rajta. Török Antal szerzetesről kapta a nevét, aki a közeli Szentkúton élt remeteként és ide járt elmélkedni. A réten valamikor teknővájó cigányok földbe ásott kunyhóik előtt végezték munkájukat. Kopácsolásuktól volt hangos a környék.
Reuter Camilló: egyetemi tanár, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Az egyesületben végzett munkája elismeréseként 1941-ben a Mecsek Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Rikájó (Keleti-Mecsek): a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, melynek nevéhez monda fűződik.
Roboz pihenő (Közép-Mecsek): a Mandulás Kempinget és az állatkertet összekötő műút északi oldalán, a Bánffay Simon út kezdetén található, kőből épített pihenő. 1934-ben a Pécsi Rotary Klub felajánlásával épült, s Roboz Imréről nevezték el.
Rockenbauer Pál: televíziós rendező. Legismertebb munkája a -Másfél millió lépés Magyarországon- című, az Országos Kék Túrát bemutató filmsorozat, melynek folytatása, a -Még egymillió lépés Magyarországon- a Dél-Dunántúlt mutatta be. Ez utóbbi forgatása során bejárt útvonal a Mecseken is átvezetett. Rockenbauer Pált halála után - végakaratának megfelelően - a zengővárkonyi szelídgesztenyésben temették el, ahol sírja a természetjárók zarándokhelye lett. Nevét túramozgalom őrzi.
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra: az Írott-kőtől Szekszárdig tartó, a Dél-Dunántúlon végigvezető 565 km hosszú, kék sávval jelzett túraútvonal. Mecseki szakasza Abaliget vasútállomástól Apátvarasdtelepig tart, 59 km hosszan.
Rotary-emlékkő (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány déli fordulójában található emlékkő, 1998-ban állították.
Rotary út (Rotary körsétány, Mecseki körsétány) (Közép-Mecsek): a két Tubes-csúcsot kb. 500 m magasságban megkerülő, állandó szintet tartó, önmagába visszatérő sétaút. Nyugati részén található a Gyarmathy-kereszt és a Rotary-emlékkő. Az utat a Pécsi Rotary Klub építtette 1930-ban.
Rózsa-völgy (Közép-Mecsek): Mecsekszentkúttól nyugatra húzódó völgy, oldalában kanyarog a pécs-abaligeti műút.