Kedves TURISTA! Láttam korábbi számukban Csiki László felvételét az „utolsó szegénylegény” Savanyó Jóska emlékfájáról, mely a szentkúti erdészteleptől balra áll, a tapolca- agártetői úton. Eszembe jutott erről , hogy talán az utolsók egyike voltam, aki az aggastyán betyárral találkozott. Ez1907-ben történt. A vén betyár tizenöt évi büntetésének kitöltése után Kiscsörszön  lakott  asszonytestvérénél és hetenként jelentkeznie kellett a somlószőllősi csendőrőrsön. Puskás őrsparancsnok meghívott egy ilyen jelentkezésére. Az öreg betyár sötétkék kétsoros dolmányban, zsinóros nadrágban, csizmásan és az ott akkor divatos fekete pörge kalapban kopogott be. Középtermetű vállas, keménykötésű, szúrós tekintetű, jó fellépésű magyar volt még akkor, aggastyán korában is. Értelmes, világos, határozott válaszokat adott az őrmester kérdéseire.

Távozáskor kezeltem vele és további jó egészséget,szép öregséget kívántam neki. Később, amikor már meghalt meghalt az öreg Ferenczy J. János „öregsógorom” mesélt még róla,milyen kedélyes volt, a dunántúli betyárromantika utolsó képviselőjének felbukkanása a dobronyi „Piczer” (Spitzer)-kocsmában, ahonnan egy-egy csobolyó bort kellett vinni a csárda előtt, bográncsgulyást főző betyároknak a birka mellé./írta Orbán Károly Nyug.ig.tanító,Révfülöp.TURISTA.1966.junius./

A téli erdőben járva felmerül a kérdés, hogy a fákban miért nem fagy meg a víz. A magyarázatot a víz ama tulajdonságában találjuk, hogy bizonyos esetekben képes túlhűtést is kibírni, mélyen nulla fok alatt, és nem fagy meg. Pl, ha a felforralt vizet nyugalmi állapotban nulla fok alá hűtjük,nem fagy meg, de elég ha megérintjük a víz felületét,hogy az egész jéggé dermedjen./ TURISTA 1966.február Az üveghegyen túl,Balogh Ferenc /

Dombóvárról írják a tolnai fiatalok, hogy ott is megindult a turistaélet egyszerre mind a három iskolában. Már járják a Mecsek hegyeit, völgyeit./TURISTA.1966. február/

Óda-(és vissza)
A természetjárásnak a túra a gyöngye,
Szorítsd most e célból talpadat ökölbe,
Pengjenek a lantok, szóljon hát az ének,
Túráról regélek én mostan néktek:

Gimesi István írta, a TURISTA, 1966. februári számában

TURISTA címmel jelent meg a Magyar Természetbarát Szövetség hivatalos lapja 1960 júliusától. A lap célja, hogy ismertesse meg további tíz és százezrekkel hazánk tájait, szerettesse meg a természet rajongóival a turistaságot. Ezt írja Mosonyi László, a lap szerkesztője. Megjelent havonta, előfizetés félévre 16 forint.

A munkás turistaság 50 éves jubileumának alkalmából 1960. augusztus. 14-21-ig  a balatonfüredi, Siska forrás  melletti romantikus fenyőerdőben tartotta nemzetközi táborát a Magyar Természetbarát Szövetség. Olvastam,  a  TURISTA  1960 augusztusi számában.

A TURISTA 1960, júliusi számában Miklós János a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke írja. A természetbarát mozgalom az utóbbi években nagyot fejlődött. Szervezett tagjainak száma az 1938.évi 8000-ről, az 1955.évi 11400 főről 35000-re emelkedett, A természetjárásban résztvevő tömegek száma azonban még ennél is jóval nagyobb.

Van aki minden évben szilveszter éjszakán évtizedek óta felgyalogol Esztergomból Dobogókőre,hogy ott Téri Ödön emlékének hódolva gyertyát gyújtson.

A legelső szabályosan kiírt, modern értelemben vett síversenyt kimutathatólag, 200 /243/évvel ezelőtt Norvégiában tartották, mégpedig 1767-ben s ez a verseny a legrégibb nem csak a katonai, hanem az egyetemes sítörténetben is.

Turisták Lapja, 1944 február, 56.évf.2. szám

Máriagyűdre változtatják a délbaranyai híres búcsújáróhely nevét amely eddig hivatalosan „Gyűd”-ként szerepelt.

A Vármegye törvényhatóság kis gyűlésének mai ülésén vitát provokált Gyűd község azon határozata, amely a község nevének „Máriagyűdre” való változtatását határozta el. Szívó Károly fellebezett,,hogy ne változtassanak a kálvinista vallásúak nevében.

A falu  a 284 kálvinista lakóval szemben, 583 római katolikus lelket számlál akik akarják a változtatást.

A közgyűlés a javaslatot elfogadta, s így Gyűd hamarosan Máriagyűd néven fog szerepelni, ahogy már évtizedek óta közszájon forog.

Pécsi Napló 1934.augusztus 8.2.oldal.

Emléktábla a Jakab-hegyi kilátóban

Török Lajos rendőr főtanácsos 100.kirándulása alkalmából emléktáblát helyeztek el a kilátó belső falán.

„Ebesfalvi Török Lajos rendörfőtanácsos a pécsi kapitányságvezetőjének századik jakabhegyi kirándulásának emlékére.”

Reiter Camilló és Kaltneker Pál képviselte a Mecsek Egyesületet és Ádám György képviselte a székesegyházi uradalmat. Az emléket a Mecsek Egyesület nevében Kaltneker Pál vette át.

Az ünnepség után társas ebéd volt. A társaság a késő esti órákig maradt együtt a legjobb hangulatban.

Pécsi Napló 1934.augusztus. 8. 2.oldal
Pécs 1934.augusztus. 7.

Ki akarták szárítani a Balatont

Mária Terézia Idején létezett egy olyan terv,hogy ki kell szárítani a Balatont.A terv készítője Krieger Sámuel matematikus. Latin nyelven írt”Descriptiójában”három tervet ír lea folyó és a tó szabályozására. Az első kereken 11 ezer,a második 19 ezer, a harmadik 130 ezer holdat nyerne a Balatonból.

A tervet nézve megállapíthatjuk, hogy ha megvalósul, alig maradt volna valami az akkor még a mainál nagyobb tóból.

A Zala vizét csatorna vezette volna Boglárnál a megcsonkított tóba, és a Sió levezető csatornája már Szántódnál ágazott volna le.

Kriegera matematikus kiszámította a munka várható költségét és jövedelmét is. A harmadik terv a Balaton majdnem teljes kiszárítása, évente több mint270 ezer rhénes forintot, a befektetett tőke után 52% hasznot 5,5 millió forint vagyongyarapodást igért a parti birtokosoknak.

Miért nem fogadták el a tervet?

Talán azért mert akkor még a termőföld nem jelentett olyan nagy értéket, mint  később, amúgy is nagy homokos területek  voltak  parlagon.

A kényelmes és konzervatív urak szerencsére szívesebben választották a bizonytalan gyarapodás helyett, a halászat biztos és állandó hozadékát.


Forrás:Turista,1966 március,Lipták Gábor dolgozata