Mecseki Zöld Túra III.

Mecseki Zöldtúra bejárás (mért adatok)

Hely

Mért
távolság
(km)

Mért tengerszint
feletti magasság
(m)

Szakasz
hossza
(km)

Összes
távolság
(km)

Szakasz
szintemelkedés
(m)

Összes
szintemelkedés
(m)

Mecseknádasd am.

0

224

0

0

0

0

elágazás

1,39

232

1,39

1,39

20

20

elágazás, Stein-malom

1,6

237

0,21

1,6

0

20

Réka-vár

2,03

324

0,43

2,03

75

95

elágazás

4,96

445

2,93

4,96

120

215

elágazás

6,78

465

1,82

6,78

20

235

elágazás

8,15

521

1,37

8,15

55

290

Üveghuta rom

10,04

431

1,89

10,04

20

310

becsatlakozik

11,38

378

1,34

11,38

0

310

elmegy

11,63

387

0,25

11,63

10

320

elágazás

12,68

432

1,05

12,68

60

380

becsatlakozik

14,05

412

1,37

14,05

20

400

elmegy

14,5

403

0,45

14,5

0

400

elágazás

15,47

440

0,97

15,47

40

440

Egregyi-műút

17,33

260

1,86

17,33

10

450

becsatlakozik

17,87

368

0,54

17,87

110

560

elmegy

18,22

350

0,35

18,22

0

560

becsatlakozik

20,2

228

1,98

20,2

25

585

elmegy

20,56

260

0,36

20,56

0

585

Kisbattyán, főutca

21,54

203

0,98

21,54

0

585

Csonka Ferenc-forrás elágazás

23,51

190

1,97

23,51

10

595

Csonka Ferenc-forrás

23,61

195

0,1

23,61

15

610

Vadászház

27,14

210

3,53

27,14

120

730

elágazás

27,72

193

0,58

27,72

0

730

Kisvaszar, templom

31,91

163

4,19

31,91

15

745

elágazás

33,83

160

1,92

33,83

0

745

P négyzet elágazás

35,44

273

1,61

35,44

120

865

"Jó szerencsét" vadászház

37,77

272

2,33

37,77

25

890

Mecsekpölöske, büfé

41,92

180

4,15

41,92

0

890

becsatlakozik

46,39

275

4,47

46,39

145

1035

Sikonda, műút

48,09

200

1,7

48,09

0

1035

Sikonda, kemping bejárat

48,75

205

0,66

48,75

5

1040

elmegy

49,55

260

0,8

49,55

60

1100

66-os műút keresztezése

50,45

194

0,9

50,45

0

1100

elágazás

53

381

2,55

53

190

1290

Vágotpuszta

53,21

396

0,21

53,21

20

1310

Lóri kulcsosház

54,49

295

1,28

54,49

0

1310

elmegy

55,29

335

0,8

55,29

50

1360

Pécsi barlangkutatók-forrása

57,7

203

2,41

57,7

0

1360

becsatlakozik

58,02

203

0,32

58,02

15

1375

elágazás

58,38

208

0,36

58,38

0

1375

Orfű, templom

58,49

214

0,11

58,49

5

1380

Abaligeti műút

59,09

273

0,6

59,09

60

1440

Letérés a műútról

60,31

283

1,22

60,31

10

1450

becsatlakozik

63,21

430

2,9

63,21

155

1605

elmegy

63,78

433

0,57

63,78

30

1635

Jakab-hegy, kolostorrom

64,89

575

1,11

64,89

150

1785

elágazás

66,91

375

2,02

66,91

0

1785

Mohosi-kis-kút

69,39

330

2,48

69,39

0

1785

Pihenőhely

70,49

267

1,1

70,49

0

1785

Teca mama vendéglője

71,51

210

1,02

71,51

0

1785

Isten-kút

72,7

221

1,19

72,7

15

1800

Sárga háromszög elágazás

73,17

245

0,47

73,17

25

1825

elágazás

74,75

435

1,58

74,75

190

2015

Lapis

75,68

537

0,93

75,68

110

2125

elágazás

76,21

550

0,53

76,21

20

2145

elágazás

76,42

529

0,21

76,42

0

2145

elágazás

77,74

470

1,32

77,74

0

2145

Kőlyuk, Cserkész-forrás

80,23

260

2,49

80,23

15

2160

Cirkó-forrás

80,84

323

0,61

80,84

70

2230

elágazás

81,25

322

0,41

81,25

10

2240

Barátság-forrás

81,45

330

0,2

81,45

10

2250

elágazás

82,37

350

0,92

82,37

35

2285

Tripammer-fa

83,41

395

1,04

83,41

50

2335

Rigó-kút

86,4

360

2,99

86,4

0

2335

becsatlakozik

88,62

375

2,22

88,62

20

2355

elmegy

89,41

400

0,79

89,41

25

2380

Sugói-rét

91,98

251

2,57

91,98

0

2380

Koszonya-tető, kulcsosház

95,32

386

3,34

95,32

145

2525

Volt Hársas kulcsosház

97,3

340

1,98

97,3

0

2525

elágazás

98,43

290

1,13

98,43

0

2525

Pécs, Vasas, buszmegálló

101,04

198

2,61

101,04

5

2530

 

A pécsi Budai állomásról induló 13-as vagy 14-es autó­busz­ról a Vasas II. megállónál szálljunk le.

 

Vasas önálló falu volt Pécshez csatolásáig, 1954-ig. Ne­ve onnan ered, hogy a pécsváradi apátságnak vassal adó­zott. A török időkben is lakott volt. Változást hozott a falu életében, hogy 1766-ban kőszéntelepet fedeztek fel itt.  A XIX. sz. elején már hat táróban fejtették a szenet. Sok nem magyar anyanyelvű bányász telepedett le. A szén­bányászat 1992 után szűnt meg.

 

A Szövetkezet utcán, majd a Vasasi-árkon megyünk végig, enyhén emelkedő ösvényen. Jobbról betontorony és gát marad­vá­nyait látjuk: a vasasi szénbánya duzzasztóműve volt, 1975-ben robbantották fel.

A patak mellett haladva egy romos házhoz, a volt Hársas kulcsosházhoz érünk; a közelben lévő forrás időszakosan ad vizet. A házat elhagyva továbbra is a patak vonalát követjük. A közelben van a Hármasbükk-forrás. Jelzésünk jobbra, észak felé fordul az er­dő­ben, majd egy réten átvágva a Koszonya-tetői trafó­állo­más­nál érünk ki az aszfaltútra. Az út mellett lévő szolgálati lakásokból kulcsosházat alakított ki Kiss Lajos pécsi természetjáró.

A kulcsosháztól néhány méterre tér le jelzésünk jobbra az aszfaltútról (nem sokkal utána a zöld kör jelzésű ösvényen a Kőszegi-forráshoz juthatunk le). Kisebb vágásterületen át­ha­lad­va a Bugyogó-forráshoz érünk, majd meredeken le a Rákos-völgy­be. A kedves táj hangulatát elrontották a tarvágások; a völgy­talp gyakran vizes, cuppogós. A völgy kiszélesedésénél érünk a Sugói-rétre, ahol padokat, asztalokat találunk. (Innen a zöld kereszt jelzésen 1,1 km-re van a pécs�komlói autóbusz­já­rat buda­fai megállója.)

Pihenés után balra, déli irányba, a Nagy-forrás-völgyben folytatjuk utunkat. Szép útvonal, de mivel ritkán járják, az irtá­sos részen a nagy fű akadályozza a haladást. Erdőgazdasági műútra érve a kék sáv jelzéssel találkozunk, vele együtt me­gyünk jobbra kb. 600 métert. A józsefházai kanyarnál a kék sáv jel­­­zés jobbra, Árpád-tető felé tér, de mi maradunk az István-aknai műúton. Óvatosan keresztezve a forgalmas 66-os számú pécs�komlói országutat, a Rigó-kúthoz érünk.

A zöld kereszt jelzéssel együtt vezet tovább utunk. Tripammer-fa felé haladva jobb kéz felől, az úttól kicsit távolabb találjuk a Bokor-forrást, majd az út mellett lévő Zsolnay-kúthoz érünk (lásd 15. túra). Rö­vid emelkedő után a Mecsek-háti műutat keresztezve a Tripammer-fánál lévő pihenőhöz érünk (lásd 18. túra).

Innen északi irányba, lefelé indulunk. A patak mélyen be­vá­gó­dott, a hegyoldalban haladunk, amíg a Páfrányosba érünk.

 

Páfrányos egy szép tisztás neve, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A tisztás közepén egy széles lombkoronájú, öreg bükkfa áll. A déli oldalon lévő Barátság-forrásnál csilla­pít­hat­juk szomjunkat, és megnézhetjük a kis vízikerekeket, amelyeket a lefolyó forrásvíz forgat.

 

Keresztezzük a piros kereszt jelzést. Utunk a Petnyák-völgyön vezet tovább, a csobogó patak mellett. A völgy köze­pén a mészkő felmeredő réteglapjairól kb. egy méter magas­ról lebukó vízesést láthatunk. A piros sáv jelzéssel a Nagy-mély-völgyben találkozunk, és jobbra fordulva azzal együtt megyünk észak felé Kőlyukig (lásd 2. túra).

Pihenés után a szűk, sziklás Zsidó-völgyön indulunk felfelé. Ez jellegzetes karsztalakulat, rendkívül meredek mindkét oldala. Kisebb-nagyobb víznyelők vannak benne; az év legnagyobb részében száraz. A zárt, mély völgy a páfrányfélék hazája. A sok kidőlt fa miatt nehezen járható. A völgyből kiérve egy kocsiúton emelkedünk tovább. Kis ösvény vezet a Darázs-kúthoz. Mindig hűvös ez a völgyzug, ahol a forrás van.

 

A Darázs-kút szépen kiépített, csőkifolyású, gyér víz­ki­bo­­­csátású forrás, melyet a Mecsek Egyesület Kiss József Asz­tal­tár­­sasága épít­­t­etett 1941-ben.

 

Magas bükkerdőben vezet tovább az utunk. A Stiglic­fog­dosó (lásd 17. túra) nevű területen áthaladva a Mecsek-háti mű­útra, és azon Lapisra érünk (lásd 17. túra).

Lapisról a Remete-réti műutat keresztezve délnyugati irányba in­dulunk tovább. (Rövid kitérővel megnézhetjük a Sós-hegyi ki­­lá­tót, a zöld háromszög jelzésű úton kb. 300 m, lásd 17/b túra).

Jelzett kis ösvényünk meredeken lefelé vezet Közép-Daindolba, a 23-as helyi autóbuszjárat végállomásához.

 

Daindol nevének kialakulása valószínűleg nem a leírt monda szerint történt, hanem két szláv szó össze­té­te­lé­ből: daljin = távoli és dol = völgy.

Tovább gyalogolunk az aszfaltúton, amíg el nem érjük az Ürög-felső buszmegállót. A kék kereszt jelzés csatlakozik hoz­zánk, és felmegyünk a műúton Magyarürögre.

 

Magyarürög már 1225-ben szerepel az oklevelekben Irugh néven. Templomos falu volt. A török időkben is lakott, 1582-ben 36 ház adózott. A középkori templom helyén építették a XVII. sz.-ban a régi temetőben lévő kápolnát. A községet Pécs városhoz csatolták 1950-ben.

 

Jelzésünk az Éger közön, a Rózsavölgyi étterem és a par­­ko­ló melletti úton, majd a tó nyugati partján, a Delelő-kút nevű for­rás mellett vezet (de választhatjuk a turistákat mindig szí­ve­sen látó Teca Mama kisvendéglője melletti kavicsos utat is). Az Éger-völgyi pihenőhöz érünk. Kedvelt kirándulóhely: pa­­dokat, tűzrakókat, esőházat találunk itt. Vizet a tó nyugati part­ján fakadó Delelő-kútból (lásd 7. túra), illetve a tótól észak­nyu­­gati irányban, a patak partján található Fecske-forrásból vehetünk.

 

Az Éger-völgyi-tó Baranyában az első olyan mesterséges víztározó, amelyet kimondottan üdülési céllal épí­tet­tek (pá­lyá­zati pénzből, elsőként a megyében). Területe 15000 négy­zet­mé­­­ter, átlagos víz­oszlop ma­gas­sága 4 méter. Sajnos a fölötte meg­­­épí­­­tett hordalék­fogó és iszapvisszatartó gátak ellenére rohamo­san isza­po­so­dik.

 

A tavat elhagyva a völgyben kb. 100 métert gyalogolunk a patak mellett, majd balra egy szerpentin úton indulunk neki a hegynek. Egy esőház előtt éles kanyart vesz utunk, majd szintben megyünk az oldalban. A hegy északi oldalán a talaj és a fák törzse feltűnően mohos, ezért adták az itt lévő foglalt forrásnak a Mohosi-kiskút nevet. Felfelé meredeken vezet tovább a jelzésünk az Éger-tetőre. (Innen a Jakab-hegyre az itt induló zöld kör jelzésen is feljut­ha­tunk.)

Éger-tetőn gyermektábor, nagy rét, játszótér és sportpálya található. Kocsiúton folytatjuk utunkat, hamarosan jobb kéz felé másikra térve, szép fenyők és bokrok között haladunk. Miután a piros háromszög jelzést elértük, egyre meredekebben kapaszkodunk fel a Jakab-hegyre, ahol esőházat, padokat, tűz­ra­kót és kilátót találunk. (A Jakab-hegy látnivalóit, történetét olvas­sa el az 1. túra leírásánál.)

Miután mindent megnéztünk (esetleg a Zsongor-kőnél meg­­­­cso­­­­­dál­tuk a panorámát, kék sáv jelzés, kb. 400 méter), északi irányban leereszkedünk a hegyről.

 

A piros sávval jelzett úttal való kereszteződésétől kb. 300 mé­­terre az erdőben régen egy kis faház állt, amit Ma­­gya­­rok kunyhójának neveztek. 1920-ban, a szerb meg­szállás idején itt állt a magyar határőrök melegedő­háza.

 

Jelzésünk a Körtvélyesi-háton vezet végig, majd az abaligeti or­szágútra érünk. Ezen kb. 200 métert haladunk balra, majd az orfűi elágazástól egy kis gyalogösvényen jutunk le Orfű községbe.

 

Orfű erdővel övezett kis hegyi falu volt, a pécsi püs­pök­ség tu­lajdona. Első említése 1332-ből való. A török ura­lom alatt elpusztult, majd német lakossággal települt újra.

1974-ben öt apró település: Orfű, Bános, Mecsekrákos, Mecsekszakál és Tekeres egyesült, és alkotja ma Orfű községet és az orfűi üdülőkörzetet. Lakóinak száma: 690 (2000).

Az 1960-as évek elejétől kezdték kiépíteni a négy mes­ter­­­sé­­ges tóból álló tórendszert és üdülőterületet az Orfűi-völgyben. Leg­­először az Orfűi-tó készült el, ahol fürdeni, stran­dol­ni lehet. A másodiknak, a Pécsi-tónak a legnagyobb a vízfe­lülete, vízi sportokra alkalmas, ki­épí­tett � vízforgató be­ren­de­zés­sel ellátott � strandja is van. A har­madik, a Herman Ottó-tó ter­­mé­­szet­­vé­­del­mi terület és halre­zer­vá­tum. A negyedik, a Ko­­­vác­­sszénájai-tó a horgászoké.

 

A falu főutcáján haladunk lefelé a Kishegyi utcáig (az első jobb­ oldali mellékutca). Az Orfűi-patak hídja után, házak között, kis utcán megyünk tovább, amíg egy nagy rétre érünk. Ezt keleti irányba átszelve a Pécsi barlangkutatók forrásához, majd a patakon egy fahídon átkelve a Vízfő-forráshoz érünk (lásd 13. túra). Innen felfelé haladunk egy völgyben, majd a hegy­­­oldalban. A gerincet elérve, az erdőgazdasági utak Y ke­resz­­teződésétől északi irányba, régi kövesúton megyünk szép er­dőben. Egy tisztáson találjuk a Lóri kulcsosházat, egy mási­kon nem messze egy kis vadászházat.

 

Az idősebb turisták ezt a helyet Lórénak mondják, ami kes­keny­vágányú, lóvontatású vasutat jelent.

 

Kis völgyben indulunk felfelé, és a gerincen Vágotpusztára érünk (lásd 13. túra). A temető mellett folytatjuk utunkat, me­re­de­­­ken ereszkedünk le a Szent Imre-völgybe.

 

A Szent Imre-forrás mellett a középkorban egy falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. Templomának helyén egy kereszt található, ahová egykor �szemfájós� betegek za­rán­do­­kol­tak, gyógyulást remélve.

 

A patak mellett jutunk a kaposvári (66-os) országúthoz. Az utat keresztezve egy szántóföldön át kell északkeleti irányba egy dombra felmennünk. A dombtetőn, az erdő szélén keressük meg ismét a zöld sáv jel­­zést, melyen leereszkedve Sikondára jutunk (strand, sza­­na­­­tó­­rium, étterem, kemping, lásd 19. túra). Innen helyi járatú autóbusszal Komlóra utazhatunk.

A zöld sáv jelzésen tovább indulva a Sikondai-völgyön felfelé megyünk, először üdülők között, azután erdőben, majd me­ző­­gazdasági területen, a piros sáv jelzéssel együtt. A gerinc­­ről szép kilátás nyílik Komlóra. Miután a piros sáv jelzést el­­hagy­­tuk, továbbra is a gerincen haladunk mezőgazdasági terü­le­ten (ez a szakasz a Dombóvári Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola által évente szervezett Kovács Béla emlék- és teljesítménytúra útvo­nala), majd leereszkedünk Me­­csek­­pö­löskére.

 

Mecsekpölöske egy védett völgyben lévő település. Rég­óta lakott, az 1332. évi pápai tizedjegyzékben Pyliske néven sze­­re­­pel. A szláv eredetű pilis szó � ami ko­pár he­­lyet jelent � ki­csi­nyítő képzős származéka a pölöske. A tö­­rök elől menekülőknek védelmet jelentett a kis eldugott falu. Lakóinak száma 414 (2000), fele részben német származású.

 

A falu főutcáján kb. 100 métert nyugati irányban megyünk, majd egy nagy réten felkapaszkodunk a Gyertyános-hegyre. Az erdő szélén vezet az utunk a Jószerencsét vadászházig, majd lemegyünk Kisvaszarra.

 

Kisvaszar a Hegyhát egyik legszebb fekvésű települése, már az Árpád-kor óta lakott. A középkorban a tolnai főesperesség birtokához tartozott, később a Babocsay és Laczkó család birtoka. 1750-ben németek telepedtek le. 1824-ben a faluban kályhás-fazekas céh alakult. Majd­nem minden lakos az erdei és mező­­­gazdasági munka mel­­­lett �szemes� kályhák készítésével vagy használati edé­­­nyek égetésével foglalkozott. Kész ter­­­­mé­­keik­­­kel házaltak az 1930-as évek végéig. A templom előtti Szent Flórián-szobrot 1883-ban állította a céh. A falu lakóinak száma 376 (2000), környéke kiváló vadászterület, több va­dász­ház ta­­­lál­­ható itt.

 

A falut aszfaltúton déli irányban hagyjuk el, a Vasvári erdészház után a Köszvényesi-árokban (Szabadság-völgy), régi kövesúton gyalogolunk tovább. Elmegyünk a Vaskapunál lévő szép környezetű Köszvényesi vadászház mellett, majd erdei kocsiúton a Kastély-dombra kapaszkodunk. A volt Lapos-mezei erdészház helyét csak a gyümölcsfák jelzik. A kedves Angyal-kúti-völgyön végighaladva érünk Kisbattyánba.

 

Kisbattyán középkori neve Bagyan volt. A szegény zsel­lér falu a pécsi püspökséghez tartozott. A török hó­dolt­ság alatt pusztává vált, és csak a XVIII. sz. utolsó ne­gye­dé­ben tele­­­pül­­­tek le német ajkú kisházasok. Ekkor te­rülete Magyar­eg­regy­­hez tartozott, és Németegregynek ne­vez­ték. 1954-ben Komlóhoz csatolták. A Battyán név egy­kori földesurára, a gróf Batthyány családra emlékez­tet.

 

Továbbmegyünk, és egy kisebb domb megmászása után el­érjük a piros sáv jelzést, majd a zöld kereszt kiindulási pontját Jánosi­pusz­ta közelében. (Ha innen Komlóra akarunk menni, a zöld kereszt jelzésen megtehetjük, a buszpályaudvarig 4,2 km.)

A zöld sáv jelzésünk felkapaszkodik a Magyaregregyi-völggyel párhuzamos gerincre, ahol a piros kereszttel jelzett út vezet. Déli irányba együtt haladunk kb. 400 métert, majd meredek kocsiúton leereszkedünk a Barna-kő nevű sziklához.

 

Barna-kő régi neve Sátor-kő. Egy monda is ismert róla, mely szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni aka­ró­kat. Azért nevezték sátorkőnek, mert egy szobának be­ren­­­­de­­zett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott.

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla te­­te­jé­ről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.

 

Átmegyünk a magyaregregyi országúton, és szemben felka­pasz­kodunk a Hászé-tetőre. Többnyire a gerincen haladunk, kisebb fel- és lemenetekkel. Keresztezzük előbb a sárga kereszt jelzést, amely a Máré-várhoz, majd a zöld kereszt jelzést, ami az Iharos-kúthoz vezet. A Vár-völggyel párhuzamos erdei kocsi­­­­­­úton megyünk; a Balázs-orma alatti utolsó kis emelkedő után a Lak­keri fenyveshez érünk. Itt van a Kisújbányára, illetve a Pusz­ta­bá­­nyára vezető műutak elágazása (erdészeti mele­­­ge­­dő­­ház és padok).

Jelzésünk a műút nagy kanyarját egy régi kocsiúton, majd ös­­­vényen vágja át. Hamarosan a Hidasi-völgy felső be­já­ra­tához érünk. Az erdőgazdasági úton megyünk Puszta­bányára, ahol nagy tisztáson egy vadászház áll, tűzrakóhely, padok talál­ha­tók, kb. 100 m-re pedig a Betyártanya kulcsosház.

 

Pusztabánya kb. 200 lelket számláló falu volt, Vitriária né­­­ven. A XVII. sz.-ban Bajorországból és a Fekete-erdő vi­dé­ké­­ről telepítették be ide az üvegműveseket. Üveg­hutát épí­­­tet­­tek. Hely­ben volt a tüzeléshez szükséges fa, és a közelben a kvarc­­ho­­mok bánya. Az üvegkészítés 1754 után megszűnt, a lakók el­­köl­­töztek.

1995-ben a Mecseki Erdészeti Rt. a régi mellett két új ke­men­­­­­cét épített, ugyanazzal az alaprajzzal és techno­ló­giá­val, ami­­lyen a régi volt. Az egyik kemence a hutaüveg ol­vasz­tására, a másik a kész termékek homokban való hűtésére szolgál. Hat nap felfűtés után igazi hutakék üveget állítottak elő Asztalos Er­­zsé­­­bet üvegművész irányításával. A huta történetét a Duna�Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztató táblái mutatják be.

 

Kisebb emelkedőkkel szép bükkös erdőben haladunk a Hárs-tető és a Somos-hegy oldalában. Ez utóbbit elhagyva a Kolen­­p­lattenre, azaz a Szenes-tetőre jutunk (régen itt szén­ége­tők működtek). Az Óbánya feletti kedves Vadászlaknál meg­pi­­hen­­­­hetünk. A Hosszú-tetőn (Langehöhe) vezet tovább az utunk, a hegy ormán állt a nagy kiterjedésű Réka-vár (Rák-vár).

 

A néphagyomány és számos történész szerint a Réka-várban született Skóciai Szent Margit. Vasbordájú Edmond, angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edward­hoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű leányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig � Angliába való visszatéréséig � a Réka-várban élt, és itt szü­letett 1045-ben Margit nevű lányuk, aki később III. Mal­colm skót király felesége lett, sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás el­ter­jesz­té­séért. 1251-ben avatták szentté.

1963-ban Papp László régész felderítő ásatásokat végzett a várrom területén. Megállapította, hogy a 205 m hosszú és kb. 35 m széles várudvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öreg­­torony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. A régész a vár alaprajzi elrendezéséből és a talált cserépedény-tö­­­redékekből nem zárta ki a Szent István kori keletkezés le­he­tőségét. A várat a török időkben valószínűleg tűz pusztította el. A lakótorony, a várfal és az árok maradványai ma is láthatók. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év no­­­vem­­ber közepén Skóciai Szent Margit emléktúrát szervez a Réka-vár romjaihoz.

 

A várhegy oldalán meredeken ereszkedünk le az egykori Stein-malomhoz, amely Mecseknádasd és Óbánya között a XX. sz. elején még működő 27 vízimalom egyike volt.

Az óbányai műúton 1,6 kilométer megtétele után Mecsek­ná­dasdra érünk.

 

Mecseknádasd Árpád-kori település, a pécsváradi apátság jobbágyai lakták, majd a pécsi püspök birtoka. A török időkben is lakott, de a magyar őslakosság zöme Váraljára és Zengővárkonyba menekült. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakossága teljesen német volt, 90%-ban ma is az. A háború után sokukat �málenkij robotra� vittek, illetve kitelepítettek. A falu jellegzetessége a három pincesor, melyek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte. Kézműiparáról volt híres: a fafeldolgozás, a faze­kasság és a kőfaragás volt jelentős. Lakóinak száma: 1727 (2000).

Műemlékei: a régi temetőben álló Szent István-kápolnát a XIII. sz.-ban építették, a XIV. sz.-ban bővítették, és fal­­­fest­ményekkel díszítették. A barokk püspöki nyaralókastélyt Klimó György pécsi püspök építtette 1753-ban, a mellette álló Havi Boldogasszony kápol­ná­val együtt. A meredek domb­ol­da­lon lévő kálvária értékes és számon tartott népi építészeti emlék a XVIII�XIX. sz. fordulójából. A falu plébánia­temp­lomát Klimó György 1771-ben építtette. A rokokó keretben el­­­helyezett há­rom oltárkép bécsi művész alkotása. A temp­­lom­­ban látható Skó­­ciai Szent Margit ereklyéje, Gregor Smith Mar­­gi­­tot áb­rázoló festménye és a Réka-vár köveiből emelt tal­­­pa­­zaton álló fából faragott szobra. A Német Táj­házban a környékbeli la­­kos­ság életének tárgyi emlékeit (szobabú­toro­kat, szer­­szá­mokat, használati tárgyakat) és viseletét tekinthetjük meg.

 

A zöld sáv jelzés a Szent István-kápolnánál ér véget, ahon­nan autóbusszal utazhatunk Pécs vagy Szekszárd irányába. (Ennél a megállónál nem mindegyik járat áll meg!)