Mecseki Zöld Túra III.
Mecseki Zöldtúra bejárás (mért adatok) |
||||||
Hely |
Mért |
Mért tengerszint |
Szakasz |
Összes |
Szakasz |
Összes |
Mecseknádasd am. |
0 |
224 |
0 |
0 |
0 |
0 |
elágazás |
1,39 |
232 |
1,39 |
1,39 |
20 |
20 |
elágazás, Stein-malom |
1,6 |
237 |
0,21 |
1,6 |
0 |
20 |
Réka-vár |
2,03 |
324 |
0,43 |
2,03 |
75 |
95 |
elágazás |
4,96 |
445 |
2,93 |
4,96 |
120 |
215 |
elágazás |
6,78 |
465 |
1,82 |
6,78 |
20 |
235 |
elágazás |
8,15 |
521 |
1,37 |
8,15 |
55 |
290 |
Üveghuta rom |
10,04 |
431 |
1,89 |
10,04 |
20 |
310 |
becsatlakozik |
11,38 |
378 |
1,34 |
11,38 |
0 |
310 |
elmegy |
11,63 |
387 |
0,25 |
11,63 |
10 |
320 |
elágazás |
12,68 |
432 |
1,05 |
12,68 |
60 |
380 |
becsatlakozik |
14,05 |
412 |
1,37 |
14,05 |
20 |
400 |
elmegy |
14,5 |
403 |
0,45 |
14,5 |
0 |
400 |
elágazás |
15,47 |
440 |
0,97 |
15,47 |
40 |
440 |
Egregyi-műút |
17,33 |
260 |
1,86 |
17,33 |
10 |
450 |
becsatlakozik |
17,87 |
368 |
0,54 |
17,87 |
110 |
560 |
elmegy |
18,22 |
350 |
0,35 |
18,22 |
0 |
560 |
becsatlakozik |
20,2 |
228 |
1,98 |
20,2 |
25 |
585 |
elmegy |
20,56 |
260 |
0,36 |
20,56 |
0 |
585 |
Kisbattyán, főutca |
21,54 |
203 |
0,98 |
21,54 |
0 |
585 |
Csonka Ferenc-forrás elágazás |
23,51 |
190 |
1,97 |
23,51 |
10 |
595 |
Csonka Ferenc-forrás |
23,61 |
195 |
0,1 |
23,61 |
15 |
610 |
Vadászház |
27,14 |
210 |
3,53 |
27,14 |
120 |
730 |
elágazás |
27,72 |
193 |
0,58 |
27,72 |
0 |
730 |
Kisvaszar, templom |
31,91 |
163 |
4,19 |
31,91 |
15 |
745 |
elágazás |
33,83 |
160 |
1,92 |
33,83 |
0 |
745 |
P négyzet elágazás |
35,44 |
273 |
1,61 |
35,44 |
120 |
865 |
"Jó szerencsét" vadászház |
37,77 |
272 |
2,33 |
37,77 |
25 |
890 |
Mecsekpölöske, büfé |
41,92 |
180 |
4,15 |
41,92 |
0 |
890 |
becsatlakozik |
46,39 |
275 |
4,47 |
46,39 |
145 |
1035 |
Sikonda, műút |
48,09 |
200 |
1,7 |
48,09 |
0 |
1035 |
Sikonda, kemping bejárat |
48,75 |
205 |
0,66 |
48,75 |
5 |
1040 |
elmegy |
49,55 |
260 |
0,8 |
49,55 |
60 |
1100 |
66-os műút keresztezése |
50,45 |
194 |
0,9 |
50,45 |
0 |
1100 |
elágazás |
53 |
381 |
2,55 |
53 |
190 |
1290 |
Vágotpuszta |
53,21 |
396 |
0,21 |
53,21 |
20 |
1310 |
Lóri kulcsosház |
54,49 |
295 |
1,28 |
54,49 |
0 |
1310 |
elmegy |
55,29 |
335 |
0,8 |
55,29 |
50 |
1360 |
Pécsi barlangkutatók-forrása |
57,7 |
203 |
2,41 |
57,7 |
0 |
1360 |
becsatlakozik |
58,02 |
203 |
0,32 |
58,02 |
15 |
1375 |
elágazás |
58,38 |
208 |
0,36 |
58,38 |
0 |
1375 |
Orfű, templom |
58,49 |
214 |
0,11 |
58,49 |
5 |
1380 |
Abaligeti műút |
59,09 |
273 |
0,6 |
59,09 |
60 |
1440 |
Letérés a műútról |
60,31 |
283 |
1,22 |
60,31 |
10 |
1450 |
becsatlakozik |
63,21 |
430 |
2,9 |
63,21 |
155 |
1605 |
elmegy |
63,78 |
433 |
0,57 |
63,78 |
30 |
1635 |
Jakab-hegy, kolostorrom |
64,89 |
575 |
1,11 |
64,89 |
150 |
1785 |
elágazás |
66,91 |
375 |
2,02 |
66,91 |
0 |
1785 |
Mohosi-kis-kút |
69,39 |
330 |
2,48 |
69,39 |
0 |
1785 |
Pihenőhely |
70,49 |
267 |
1,1 |
70,49 |
0 |
1785 |
Teca mama vendéglője |
71,51 |
210 |
1,02 |
71,51 |
0 |
1785 |
Isten-kút |
72,7 |
221 |
1,19 |
72,7 |
15 |
1800 |
Sárga háromszög elágazás |
73,17 |
245 |
0,47 |
73,17 |
25 |
1825 |
elágazás |
74,75 |
435 |
1,58 |
74,75 |
190 |
2015 |
Lapis |
75,68 |
537 |
0,93 |
75,68 |
110 |
2125 |
elágazás |
76,21 |
550 |
0,53 |
76,21 |
20 |
2145 |
elágazás |
76,42 |
529 |
0,21 |
76,42 |
0 |
2145 |
elágazás |
77,74 |
470 |
1,32 |
77,74 |
0 |
2145 |
Kőlyuk, Cserkész-forrás |
80,23 |
260 |
2,49 |
80,23 |
15 |
2160 |
Cirkó-forrás |
80,84 |
323 |
0,61 |
80,84 |
70 |
2230 |
elágazás |
81,25 |
322 |
0,41 |
81,25 |
10 |
2240 |
Barátság-forrás |
81,45 |
330 |
0,2 |
81,45 |
10 |
2250 |
elágazás |
82,37 |
350 |
0,92 |
82,37 |
35 |
2285 |
Tripammer-fa |
83,41 |
395 |
1,04 |
83,41 |
50 |
2335 |
Rigó-kút |
86,4 |
360 |
2,99 |
86,4 |
0 |
2335 |
becsatlakozik |
88,62 |
375 |
2,22 |
88,62 |
20 |
2355 |
elmegy |
89,41 |
400 |
0,79 |
89,41 |
25 |
2380 |
Sugói-rét |
91,98 |
251 |
2,57 |
91,98 |
0 |
2380 |
Koszonya-tető, kulcsosház |
95,32 |
386 |
3,34 |
95,32 |
145 |
2525 |
Volt Hársas kulcsosház |
97,3 |
340 |
1,98 |
97,3 |
0 |
2525 |
elágazás |
98,43 |
290 |
1,13 |
98,43 |
0 |
2525 |
Pécs, Vasas, buszmegálló |
101,04 |
198 |
2,61 |
101,04 |
5 |
2530 |
A pécsi Budai állomásról induló 13-as vagy 14-es autóbuszról a Vasas II. megállónál szálljunk le.
Vasas önálló falu volt Pécshez csatolásáig, 1954-ig. Neve onnan ered, hogy a pécsváradi apátságnak vassal adózott. A török időkben is lakott volt. Változást hozott a falu életében, hogy 1766-ban kőszéntelepet fedeztek fel itt. A XIX. sz. elején már hat táróban fejtették a szenet. Sok nem magyar anyanyelvű bányász telepedett le. A szénbányászat 1992 után szűnt meg.
A Szövetkezet utcán, majd a Vasasi-árkon megyünk végig, enyhén emelkedő ösvényen. Jobbról betontorony és gát maradványait látjuk: a vasasi szénbánya duzzasztóműve volt, 1975-ben robbantották fel.
A patak mellett haladva egy romos házhoz, a volt Hársas kulcsosházhoz érünk; a közelben lévő forrás időszakosan ad vizet. A házat elhagyva továbbra is a patak vonalát követjük. A közelben van a Hármasbükk-forrás. Jelzésünk jobbra, észak felé fordul az erdőben, majd egy réten átvágva a Koszonya-tetői trafóállomásnál érünk ki az aszfaltútra. Az út mellett lévő szolgálati lakásokból kulcsosházat alakított ki Kiss Lajos pécsi természetjáró.
A kulcsosháztól néhány méterre tér le jelzésünk jobbra az aszfaltútról (nem sokkal utána a zöld kör jelzésű ösvényen a Kőszegi-forráshoz juthatunk le). Kisebb vágásterületen áthaladva a Bugyogó-forráshoz érünk, majd meredeken le a Rákos-völgybe. A kedves táj hangulatát elrontották a tarvágások; a völgytalp gyakran vizes, cuppogós. A völgy kiszélesedésénél érünk a Sugói-rétre, ahol padokat, asztalokat találunk. (Innen a zöld kereszt jelzésen 1,1 km-re van a pécs�komlói autóbuszjárat budafai megállója.)
Pihenés után balra, déli irányba, a Nagy-forrás-völgyben folytatjuk utunkat. Szép útvonal, de mivel ritkán járják, az irtásos részen a nagy fű akadályozza a haladást. Erdőgazdasági műútra érve a kék sáv jelzéssel találkozunk, vele együtt megyünk jobbra kb. 600 métert. A józsefházai kanyarnál a kék sáv jelzés jobbra, Árpád-tető felé tér, de mi maradunk az István-aknai műúton. Óvatosan keresztezve a forgalmas 66-os számú pécs�komlói országutat, a Rigó-kúthoz érünk.
A zöld kereszt jelzéssel együtt vezet tovább utunk. Tripammer-fa felé haladva jobb kéz felől, az úttól kicsit távolabb találjuk a Bokor-forrást, majd az út mellett lévő Zsolnay-kúthoz érünk (lásd 15. túra). Rövid emelkedő után a Mecsek-háti műutat keresztezve a Tripammer-fánál lévő pihenőhöz érünk (lásd 18. túra).
Innen északi irányba, lefelé indulunk. A patak mélyen bevágódott, a hegyoldalban haladunk, amíg a Páfrányosba érünk.
Páfrányos egy szép tisztás neve, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A tisztás közepén egy széles lombkoronájú, öreg bükkfa áll. A déli oldalon lévő Barátság-forrásnál csillapíthatjuk szomjunkat, és megnézhetjük a kis vízikerekeket, amelyeket a lefolyó forrásvíz forgat.
Keresztezzük a piros kereszt jelzést. Utunk a Petnyák-völgyön vezet tovább, a csobogó patak mellett. A völgy közepén a mészkő felmeredő réteglapjairól kb. egy méter magasról lebukó vízesést láthatunk. A piros sáv jelzéssel a Nagy-mély-völgyben találkozunk, és jobbra fordulva azzal együtt megyünk észak felé Kőlyukig (lásd 2. túra).
Pihenés után a szűk, sziklás Zsidó-völgyön indulunk felfelé. Ez jellegzetes karsztalakulat, rendkívül meredek mindkét oldala. Kisebb-nagyobb víznyelők vannak benne; az év legnagyobb részében száraz. A zárt, mély völgy a páfrányfélék hazája. A sok kidőlt fa miatt nehezen járható. A völgyből kiérve egy kocsiúton emelkedünk tovább. Kis ösvény vezet a Darázs-kúthoz. Mindig hűvös ez a völgyzug, ahol a forrás van.
A Darázs-kút szépen kiépített, csőkifolyású, gyér vízkibocsátású forrás, melyet a Mecsek Egyesület Kiss József Asztaltársasága építtetett 1941-ben.
Magas bükkerdőben vezet tovább az utunk. A Stiglicfogdosó (lásd 17. túra) nevű területen áthaladva a Mecsek-háti műútra, és azon Lapisra érünk (lásd 17. túra).
Lapisról a Remete-réti műutat keresztezve délnyugati irányba indulunk tovább. (Rövid kitérővel megnézhetjük a Sós-hegyi kilátót, a zöld háromszög jelzésű úton kb. 300 m, lásd 17/b túra).
Jelzett kis ösvényünk meredeken lefelé vezet Közép-Daindolba, a 23-as helyi autóbuszjárat végállomásához.
Daindol nevének kialakulása valószínűleg nem a leírt monda szerint történt, hanem két szláv szó összetételéből: daljin = távoli és dol = völgy.
Tovább gyalogolunk az aszfaltúton, amíg el nem érjük az Ürög-felső buszmegállót. A kék kereszt jelzés csatlakozik hozzánk, és felmegyünk a műúton Magyarürögre.
Magyarürög már 1225-ben szerepel az oklevelekben Irugh néven. Templomos falu volt. A török időkben is lakott, 1582-ben 36 ház adózott. A középkori templom helyén építették a XVII. sz.-ban a régi temetőben lévő kápolnát. A községet Pécs városhoz csatolták 1950-ben.
Jelzésünk az Éger közön, a Rózsavölgyi étterem és a parkoló melletti úton, majd a tó nyugati partján, a Delelő-kút nevű forrás mellett vezet (de választhatjuk a turistákat mindig szívesen látó Teca Mama kisvendéglője melletti kavicsos utat is). Az Éger-völgyi pihenőhöz érünk. Kedvelt kirándulóhely: padokat, tűzrakókat, esőházat találunk itt. Vizet a tó nyugati partján fakadó Delelő-kútból (lásd 7. túra), illetve a tótól északnyugati irányban, a patak partján található Fecske-forrásból vehetünk.
Az Éger-völgyi-tó Baranyában az első olyan mesterséges víztározó, amelyet kimondottan üdülési céllal építettek (pályázati pénzből, elsőként a megyében). Területe 15000 négyzetméter, átlagos vízoszlop magassága 4 méter. Sajnos a fölötte megépített hordalékfogó és iszapvisszatartó gátak ellenére rohamosan iszaposodik.
A tavat elhagyva a völgyben kb. 100 métert gyalogolunk a patak mellett, majd balra egy szerpentin úton indulunk neki a hegynek. Egy esőház előtt éles kanyart vesz utunk, majd szintben megyünk az oldalban. A hegy északi oldalán a talaj és a fák törzse feltűnően mohos, ezért adták az itt lévő foglalt forrásnak a Mohosi-kiskút nevet. Felfelé meredeken vezet tovább a jelzésünk az Éger-tetőre. (Innen a Jakab-hegyre az itt induló zöld kör jelzésen is feljuthatunk.)
Éger-tetőn gyermektábor, nagy rét, játszótér és sportpálya található. Kocsiúton folytatjuk utunkat, hamarosan jobb kéz felé másikra térve, szép fenyők és bokrok között haladunk. Miután a piros háromszög jelzést elértük, egyre meredekebben kapaszkodunk fel a Jakab-hegyre, ahol esőházat, padokat, tűzrakót és kilátót találunk. (A Jakab-hegy látnivalóit, történetét olvassa el az 1. túra leírásánál.)
Miután mindent megnéztünk (esetleg a Zsongor-kőnél megcsodáltuk a panorámát, kék sáv jelzés, kb. 400 méter), északi irányban leereszkedünk a hegyről.
A piros sávval jelzett úttal való kereszteződésétől kb. 300 méterre az erdőben régen egy kis faház állt, amit Magyarok kunyhójának neveztek. 1920-ban, a szerb megszállás idején itt állt a magyar határőrök melegedőháza.
Jelzésünk a Körtvélyesi-háton vezet végig, majd az abaligeti országútra érünk. Ezen kb. 200 métert haladunk balra, majd az orfűi elágazástól egy kis gyalogösvényen jutunk le Orfű községbe.
Orfű erdővel övezett kis hegyi falu volt, a pécsi püspökség tulajdona. Első említése 1332-ből való. A török uralom alatt elpusztult, majd német lakossággal települt újra.
1974-ben öt apró település: Orfű, Bános, Mecsekrákos, Mecsekszakál és Tekeres egyesült, és alkotja ma Orfű községet és az orfűi üdülőkörzetet. Lakóinak száma: 690 (2000).
Az 1960-as évek elejétől kezdték kiépíteni a négy mesterséges tóból álló tórendszert és üdülőterületet az Orfűi-völgyben. Legelőször az Orfűi-tó készült el, ahol fürdeni, strandolni lehet. A másodiknak, a Pécsi-tónak a legnagyobb a vízfelülete, vízi sportokra alkalmas, kiépített � vízforgató berendezéssel ellátott � strandja is van. A harmadik, a Herman Ottó-tó természetvédelmi terület és halrezervátum. A negyedik, a Kovácsszénájai-tó a horgászoké.
A falu főutcáján haladunk lefelé a Kishegyi utcáig (az első jobb oldali mellékutca). Az Orfűi-patak hídja után, házak között, kis utcán megyünk tovább, amíg egy nagy rétre érünk. Ezt keleti irányba átszelve a Pécsi barlangkutatók forrásához, majd a patakon egy fahídon átkelve a Vízfő-forráshoz érünk (lásd 13. túra). Innen felfelé haladunk egy völgyben, majd a hegyoldalban. A gerincet elérve, az erdőgazdasági utak Y kereszteződésétől északi irányba, régi kövesúton megyünk szép erdőben. Egy tisztáson találjuk a Lóri kulcsosházat, egy másikon nem messze egy kis vadászházat.
Az idősebb turisták ezt a helyet Lórénak mondják, ami keskenyvágányú, lóvontatású vasutat jelent.
Kis völgyben indulunk felfelé, és a gerincen Vágotpusztára érünk (lásd 13. túra). A temető mellett folytatjuk utunkat, meredeken ereszkedünk le a Szent Imre-völgybe.
A Szent Imre-forrás mellett a középkorban egy falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. Templomának helyén egy kereszt található, ahová egykor �szemfájós� betegek zarándokoltak, gyógyulást remélve.
A patak mellett jutunk a kaposvári (66-os) országúthoz. Az utat keresztezve egy szántóföldön át kell északkeleti irányba egy dombra felmennünk. A dombtetőn, az erdő szélén keressük meg ismét a zöld sáv jelzést, melyen leereszkedve Sikondára jutunk (strand, szanatórium, étterem, kemping, lásd 19. túra). Innen helyi járatú autóbusszal Komlóra utazhatunk.
A zöld sáv jelzésen tovább indulva a Sikondai-völgyön felfelé megyünk, először üdülők között, azután erdőben, majd mezőgazdasági területen, a piros sáv jelzéssel együtt. A gerincről szép kilátás nyílik Komlóra. Miután a piros sáv jelzést elhagytuk, továbbra is a gerincen haladunk mezőgazdasági területen (ez a szakasz a Dombóvári Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola által évente szervezett Kovács Béla emlék- és teljesítménytúra útvonala), majd leereszkedünk Mecsekpölöskére.
Mecsekpölöske egy védett völgyben lévő település. Régóta lakott, az 1332. évi pápai tizedjegyzékben Pyliske néven szerepel. A szláv eredetű pilis szó � ami kopár helyet jelent � kicsinyítő képzős származéka a pölöske. A török elől menekülőknek védelmet jelentett a kis eldugott falu. Lakóinak száma 414 (2000), fele részben német származású.
A falu főutcáján kb. 100 métert nyugati irányban megyünk, majd egy nagy réten felkapaszkodunk a Gyertyános-hegyre. Az erdő szélén vezet az utunk a Jószerencsét vadászházig, majd lemegyünk Kisvaszarra.
Kisvaszar a Hegyhát egyik legszebb fekvésű települése, már az Árpád-kor óta lakott. A középkorban a tolnai főesperesség birtokához tartozott, később a Babocsay és Laczkó család birtoka. 1750-ben németek telepedtek le. 1824-ben a faluban kályhás-fazekas céh alakult. Majdnem minden lakos az erdei és mezőgazdasági munka mellett �szemes� kályhák készítésével vagy használati edények égetésével foglalkozott. Kész termékeikkel házaltak az 1930-as évek végéig. A templom előtti Szent Flórián-szobrot 1883-ban állította a céh. A falu lakóinak száma 376 (2000), környéke kiváló vadászterület, több vadászház található itt.
A falut aszfaltúton déli irányban hagyjuk el, a Vasvári erdészház után a Köszvényesi-árokban (Szabadság-völgy), régi kövesúton gyalogolunk tovább. Elmegyünk a Vaskapunál lévő szép környezetű Köszvényesi vadászház mellett, majd erdei kocsiúton a Kastély-dombra kapaszkodunk. A volt Lapos-mezei erdészház helyét csak a gyümölcsfák jelzik. A kedves Angyal-kúti-völgyön végighaladva érünk Kisbattyánba.
Kisbattyán középkori neve Bagyan volt. A szegény zsellér falu a pécsi püspökséghez tartozott. A török hódoltság alatt pusztává vált, és csak a XVIII. sz. utolsó negyedében települtek le német ajkú kisházasok. Ekkor területe Magyaregregyhez tartozott, és Németegregynek nevezték. 1954-ben Komlóhoz csatolták. A Battyán név egykori földesurára, a gróf Batthyány családra emlékeztet.
Továbbmegyünk, és egy kisebb domb megmászása után elérjük a piros sáv jelzést, majd a zöld kereszt kiindulási pontját Jánosipuszta közelében. (Ha innen Komlóra akarunk menni, a zöld kereszt jelzésen megtehetjük, a buszpályaudvarig 4,2 km.)
A zöld sáv jelzésünk felkapaszkodik a Magyaregregyi-völggyel párhuzamos gerincre, ahol a piros kereszttel jelzett út vezet. Déli irányba együtt haladunk kb. 400 métert, majd meredek kocsiúton leereszkedünk a Barna-kő nevű sziklához.
Barna-kő régi neve Sátor-kő. Egy monda is ismert róla, mely szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték sátorkőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.
Átmegyünk a magyaregregyi országúton, és szemben felkapaszkodunk a Hászé-tetőre. Többnyire a gerincen haladunk, kisebb fel- és lemenetekkel. Keresztezzük előbb a sárga kereszt jelzést, amely a Máré-várhoz, majd a zöld kereszt jelzést, ami az Iharos-kúthoz vezet. A Vár-völggyel párhuzamos erdei kocsiúton megyünk; a Balázs-orma alatti utolsó kis emelkedő után a Lakkeri fenyveshez érünk. Itt van a Kisújbányára, illetve a Pusztabányára vezető műutak elágazása (erdészeti melegedőház és padok).
Jelzésünk a műút nagy kanyarját egy régi kocsiúton, majd ösvényen vágja át. Hamarosan a Hidasi-völgy felső bejáratához érünk. Az erdőgazdasági úton megyünk Pusztabányára, ahol nagy tisztáson egy vadászház áll, tűzrakóhely, padok találhatók, kb. 100 m-re pedig a Betyártanya kulcsosház.
Pusztabánya kb. 200 lelket számláló falu volt, Vitriária néven. A XVII. sz.-ban Bajorországból és a Fekete-erdő vidékéről telepítették be ide az üvegműveseket. Üveghutát építettek. Helyben volt a tüzeléshez szükséges fa, és a közelben a kvarchomok bánya. Az üvegkészítés 1754 után megszűnt, a lakók elköltöztek.
1995-ben a Mecseki Erdészeti Rt. a régi mellett két új kemencét épített, ugyanazzal az alaprajzzal és technológiával, amilyen a régi volt. Az egyik kemence a hutaüveg olvasztására, a másik a kész termékek homokban való hűtésére szolgál. Hat nap felfűtés után igazi hutakék üveget állítottak elő Asztalos Erzsébet üvegművész irányításával. A huta történetét a Duna�Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztató táblái mutatják be.
Kisebb emelkedőkkel szép bükkös erdőben haladunk a Hárs-tető és a Somos-hegy oldalában. Ez utóbbit elhagyva a Kolenplattenre, azaz a Szenes-tetőre jutunk (régen itt szénégetők működtek). Az Óbánya feletti kedves Vadászlaknál megpihenhetünk. A Hosszú-tetőn (Langehöhe) vezet tovább az utunk, a hegy ormán állt a nagy kiterjedésű Réka-vár (Rák-vár).
A néphagyomány és számos történész szerint a Réka-várban született Skóciai Szent Margit. Vasbordájú Edmond, angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű leányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig � Angliába való visszatéréséig � a Réka-várban élt, és itt született 1045-ben Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm skót király felesége lett, sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté.
1963-ban Papp László régész felderítő ásatásokat végzett a várrom területén. Megállapította, hogy a 205 m hosszú és kb. 35 m széles várudvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. A régész a vár alaprajzi elrendezéséből és a talált cserépedény-töredékekből nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A várat a török időkben valószínűleg tűz pusztította el. A lakótorony, a várfal és az árok maradványai ma is láthatók. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év november közepén Skóciai Szent Margit emléktúrát szervez a Réka-vár romjaihoz.
A várhegy oldalán meredeken ereszkedünk le az egykori Stein-malomhoz, amely Mecseknádasd és Óbánya között a XX. sz. elején még működő 27 vízimalom egyike volt.
Az óbányai műúton 1,6 kilométer megtétele után Mecseknádasdra érünk.
Mecseknádasd Árpád-kori település, a pécsváradi apátság jobbágyai lakták, majd a pécsi püspök birtoka. A török időkben is lakott, de a magyar őslakosság zöme Váraljára és Zengővárkonyba menekült. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakossága teljesen német volt, 90%-ban ma is az. A háború után sokukat �málenkij robotra� vittek, illetve kitelepítettek. A falu jellegzetessége a három pincesor, melyek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte. Kézműiparáról volt híres: a fafeldolgozás, a fazekasság és a kőfaragás volt jelentős. Lakóinak száma: 1727 (2000).
Műemlékei: a régi temetőben álló Szent István-kápolnát a XIII. sz.-ban építették, a XIV. sz.-ban bővítették, és falfestményekkel díszítették. A barokk püspöki nyaralókastélyt Klimó György pécsi püspök építtette 1753-ban, a mellette álló Havi Boldogasszony kápolnával együtt. A meredek domboldalon lévő kálvária értékes és számon tartott népi építészeti emlék a XVIII�XIX. sz. fordulójából. A falu plébániatemplomát Klimó György 1771-ben építtette. A rokokó keretben elhelyezett három oltárkép bécsi művész alkotása. A templomban látható Skóciai Szent Margit ereklyéje, Gregor Smith Margitot ábrázoló festménye és a Réka-vár köveiből emelt talpazaton álló fából faragott szobra. A Német Tájházban a környékbeli lakosság életének tárgyi emlékeit (szobabútorokat, szerszámokat, használati tárgyakat) és viseletét tekinthetjük meg.
A zöld sáv jelzés a Szent István-kápolnánál ér véget, ahonnan autóbusszal utazhatunk Pécs vagy Szekszárd irányába. (Ennél a megállónál nem mindegyik járat áll meg!)