Sári pihenő (Közép-Me­csek): a Miléva úton, a Hotel Ki­kelettől délkeletre található pihenő, melyet 1928-ban építtetett Ha­­­merli József, felesége tisz­­­te­le­tére.

Sárkány-kulcsosház (Nyugati-Mecsek): Orfűn, a Sárkány-szakadék bejáratánál található kulcsosház.

Sárkány-szakadék (Nyugati-Mecsek): Orfű falu déli végén, a Szuadó-völgy mély, sziklás, szakadékos torkolata. A szakadék természetvédelmi terület, a Sárkány-forrásig ve­­zet benne jelzett út.

Sasfészek (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalában ta­lálható függőleges homokkő sziklafal, valamikori bánya­udvar.

Sás-völgy (Nyugati-Mecsek): Hetvehelytől keletre húzódó hosszú völgy neve. A völgyben széles kocsiút vezet, melyen a P négyzet jelzés is halad. A völgy Hetvehely felőli végénél fakad a Cigány-forrás.

Sikonda (Közép-Mecsek, 197 m): fürdő- és üdülőhely Kom­lótól 4 km-re. Gyógy­vízű forrását 1928-ban ta­lál­ták meg, és ekkor épí­tettek fürdőt, szanatóriu­mot. Ezután indult fej­lő­dés­nek az üdülő­­hely.

Sín-gödör (Keleti-Mecsek): a Zobákpusztát Bonyháddal össze­­kötő műútról, a 13,4 kilo­­méterkőnél keleti irányba induló völgy, a Szerecsen-hegy déli oldalán. A piros kör jelzés vezet rajta végig. A pa­tak mellett, néhol meredek ol­­­dal­­­ban vezető út csodálatos, de nehezen járható. Felső vé­gén találjuk a Szederindás-kutat.

Síugró sánc (Közép-Me­csek): a síelés elősegítése ér­de­ké­ben 1935-ben kiszéle­sí­tet­ték a Misina tetőről a Kis-rétre vezető erdei vágást (léniát). Később síugró sáncot is építettek ide fából, mely mára már tönkrement. A tartópillérek betonmarad­-ványai ma is láthatók.

Somlyó (Keleti-Mecsek, 572 m): a Dobogótól északra talál­ható magaslat.

Sós-hegy (Közép-Mecsek, 486 m): a Lapis mellett ta­lál­ható magaslat, rajta ki­lá­tó­val.

Sós-hegyi kilátó (Közép-Mecsek):  Buzás Endre tervei alapján 1988-ban épült, római őrtoronyra emlékeztető kő­ki­látó a Lapis közelében lévő Sós-hegyen. Szép kilátás nyílik innen Pécs nyugati részére és a Jakab-hegyre.

Stein-malom (Keleti-Me­csek): az Óbányai-völgy és a Halász-patak völgyének ta­lál­ko­zásánál lévő volt vízi­malom, felette a hegyormon láthatók a Réka-vár romjai.

Stiglicfogdosó (Közép-Mecsek): a Lapistól északra, a Mecsek-háti műút ka­nyar­já­ban északra elágazó köves, majd erdei kocsiút. A zöld kereszt jelzés vezet rajta a Darázs-kút felé. Nevét arról kapta, hogy lé­pes­mézzel bekent ágakkal fogták itt a stigliceket (tenge­li­cé­­ket).

Strasser József (1879-1945): a Mecsek Egyesület tagja, aki a Donátusi kápolna közelében lévő villaszerű -szőlőházát- menedékházul ajánlotta fel a turistáknak, akik túráik során ott frissítő italokat és szerény ellátást is kaphattak.

Sugói-rét (Közép-Mecsek): Mánfától keletre, a Nagy-forrás-völgy és a Rákos-völgy találkozásánál elterülő tisztás.

Szabó Pál Zoltán (1901-1965): a Magyar Földrajzi Társaság tagja, egyetemi magántanár, 1938-ban a Mecsek Egyesület fő­tit­kára. Számos munkája közül jelentős a -Mecsek hegy­ség formációinak isme­rete- c. tudományos értekezés.

Szakadás (Közép-Mecsek): az Orfűt Lórival összekötő, zöld sáv jelzésű turistaút mellett ta­lál­ható terület. A monda szerint az alatta lévő bar­lan­gok beszakadásával alakult ki.

Szaniszló pihenő (Közép-Mecsek): a Dömör-kaput az állat­kerttel összekötő sétaút mentén dr. Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes, tanár, a Mecsek Egyesület választ­má­nyi tagja emlékére 1905-ben építetett pihenő. Építése 532 koronába került.

Szaniszló út (Közép-Mecsek): Suha Rezső városi erdőmester által 1904-ben kitűzött, a Szaniszló pi­he­nő­től a Tettyére vezető 1500 m hosszú sétaút, mely­nek végén 122 lépcsőn kell lefelé halad­nunk. Az út építése 1142 ko­ro­ná­ba került.

Szánkópálya (Közép-Mecsek): 1933-ban épült a Mi­siná­tól a Dömör-kapuig 1300 m hosszan vezető első mecseki szánkópálya (ma a sárga sáv, lejjebb a zöld kereszt jelzésű turistaút vezet rajta). Azóta már újabb szánkópálya is épült, az előzőről a Kis-rét irányába leágazva.

Száraz-kút (Nyugati-Me­csek): a pécs-aba­li­geti műút mellett, a Lóriba ve­zető er­dé­szeti aszfaltút el­ága­zá­sá­val szemben ta­­lál­ható tisztás neve, mely egy valamikor itt állt kút em­lé­két őrzi. Egykor erdé­szeti cé­dulaház is állt itt. 2000-ben faki­­termeléskor depónak hasz­nálták a helyet, a kút gyűrűit is eltörték.

Szászvár (Keleti-Mecsek): bá­­nyász­­település a Hegyhát határán. Várának építését a XIII. sz.-ra teszik.

Szentkút (Mecsekszentkút) (Közép-Mecsek): a pécs-abaligeti műút mellett épült, Pécs városhoz tartozó tele­pü­lés. Északi végződésében ta­lál­ható a Szent-kút forrás. A kis te­le­pülés keletkezési ideje a XVII. sz. végére esik. Radonay püspök szokott ide visszavonulni Somogyi Zsig­mond pálos rendi szer­ze­tes­sel, aki a káplánja volt. Ké­sőbb a püspök a területet a pá­lo­soknak adta, akik ide temp­lomot, kis lakó­há­zat építettek. Maga a tele­pü­lés igazából a XIX. sz. utol­só harmadában ala­kult ki, s 1930 óta tartozik Pécs­hez. Min­dig laktak e he­lyen szer­ze­te­sek, akik közül Tö­rök Antal valóságos re­mete éle­tet élt. Róla ne­­vez­ték el a Vörös-hegy és a Lapis kö­­zötti terü­letet - ahová imádkozni járt - Remete-rétnek.

Szigriszt-kereszt (Közép-Mecsek): a Bánffay Simon út felső végén a Misina déli nyiladékában, a műút mellett álló kőkereszt, melyet Szig­riszt Lajos, a Mecsek Egye­sü­let tagja állíttatott fel 1910-ben. Mellette pihenő­pa­dokat találunk.

Szószék (Keleti-Mecsek, 586 m): a Dobogótól délkeletre található lejtőkúp, -csúcs-.

Szörnye-völgy (Nyugati-Mecsek): Magyarürögtől észak­­­nyugatra, az Éger-völgy foly­­­­­­­ta­­tá­­sában, a Farkas-for­­rás­­nál elterülő völgyfő (Kis- és Nagy-Szörnye-völgy).

Szuadó-nyereg (Patacsi-mező) (Nyugati-Mecsek): a Vörös-hegyet a Jakab-hegytől elválasztó, kelet-nyugati irányú nyereg. Kurta-rétnek is hívták. közelében, tőle északra található a hangultatos Tixi-forrás.

Szunyola (Nyugati-Mecsek): a Patacsi-mezőtől keletre fek­vő terület elnevezése.

Szürke-rét (Keleti-Mecsek): a Hidasi-völgy szép tisztása Pusztabányától északra; forrása a Szürke-forrás.

Takanyó (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától északra, a Hármas-hegy északi lábánál fekvő völgy, itt találjuk a Takanyó-forrást is.

Tekeres (Nyugati-Mecsek): Orfűhöz, az orfűi üdülő­centrumhoz tartozó kis falu, a Herman Ottó-tó -bejárata-.

Tettye (Közép-Mecsek): Pécs felett elterülő kis fennsík, volt bányaudvar. Szath­máry György pécsi püspök XVI. sz.-i nya­ra­ló­jának romjait találjuk itt, mely a török időkben der­vis­kolostor lehe­tett, ugyanis a -tekke- törökül ko­lostort jelent. Innen a terület ma is használatos neve, a Tettye. Más felté­tele­zés szerint pus­ka­po­ros mal­mot épített itt a város, és innen a Tettye német neve: Pul­­werstamm. 1904-ben Han­tos János, ura­dalmi főker­tész elké­­­szí­tette a Tettye első rende­­zési tervét.

Tettyei kőkereszt (Havi-hegyi kereszt) (Közép-Mecsek): a Tettye melletti Havi-hegyen ma álló kereszt Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész alkotása. A nép ajkán élő legenda szerint egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, szé­gye­nében leug­rott a meredek szikláról, le­zu­hant a mélységbe, és ott lelte halálát. Ennek emlékére áll fenn a kereszt.

Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE): 1910-ben Bu­dapesten megalakult orszá­­gos ter­mé­szetjáró egyesület. Pécsi cso­portját 1911. már­­­cius 19-én alakí­­tot­­ták meg Pé­­csett a Zrí­nyí utcai Mun­kás­ott­hon­ban. Ennek első elnöke Reiger János, alelnöke Scheid József volt. 1914-ben belép­tek a Magyar Turista Szö­­vetségbe. A Bel­ügy­mi­­nisz­térium 1944. ápri­lis 15-én a TTE-t felosz­latta. Egyévi kény­szer­szünet után, 1945. március 10-én az egyesület újjáalakult, el­nöke Gárdosi József, alelnöke Tolnai József lett, s az 1950-es évek első feléig működött.

Természetvédelmi és ma­dár­védelmi mintatelep (Közép-Mecsek): a Dömör­-ka­pui menedékháznál a Me­csek Egyesület 1933-ban min­ta­­­­­­te­le­pet hozott létre, ahol össze­­­gyűj­tötték Baranya ritka vi­­rá­gait, s táblákkal jelölték tu­­­do­má­nyos és népi nevüket, vala­mint származási helyüket. 1936-ban madárvédelmi minta­­­­­­te­­lepet is kialakítottak ugyan­­­­itt és a Lapis környé­­kén.

Tolnai József: a II. vi­lág­há­bo­rút követően Pécs város szo­ciál­demokrata pol­gár­mestere. 1942-ben a TTE pé­csi csoportjának az elnöke volt.

Tölgyes út (Közép-Mecsek): a Kis-réttől a Tripammer-fáig nagyjából egy szintben vezető turistaút (melynek a Kis-rét és Kanta-vár közötti szakasza -az erdőművelés miatt - 2002-től új nyomvonalon, a piros sáv jelzéssel együtt vezet). Nevét az útvonala mentén több helyen fekvő tölgyerdőkről kapta. A zöld kereszt jelzés vezet rajta.

Tripammer-fa (Közép-Mecsek). Lásd: Tripammer Károly.

Tripammer Károly: városi erdőtiszt volt, róla nevezték el a Kozári vadászház közelé­ben lévő erdei pihenő- és tábor­­­helyet, melynek közepén bekerítve, emléktáblával meg­je­­­löl­­­ve egy hatalmas, róla elne­vezett öreg kocsányos tölgy áll (Tripammer-fa). Tri­pam­mer Károly érdemei közé tar­tozik a Mecsek turistaút-há­lózatá­nak kiépítésében vég­zett mun­kája.

Tubes (Közép-Mecsek, 612 m): a Közép-Mecsek legma­ga­sabb csúcsa. Rajta állt a régi, 1910-ben épült János-kilátó, melyet a katonai torony építésekor, 1981-ben leromboltak. 1991-ben ala­pít­ványt hoztak létre újraépítése érdekében. Az új kilátót 2001. szeptember 15-én avatták fel. (lásd még: János-kilátó).

Vadász-emlékmű (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány lapisi kanyarjában lévő, 2000-ben felállított emlékkő.

Vágotpuszta (Közép-Me­­csek, 403 m): a Mecsek (és Baranya megye) leg­ma­ga­sab­ban fekvő, 10 házból álló tele­pülése. Lakói elhagyták, ma néhány házat újból laknak. A falu közepén jó vizű, 60 m mély kút található.

Vágyom-völgy (Keleti-Mecsek): Magyaregregytől nyugatra található vadregényes szurdokerdővel borított völgy. Érdekes a völgy kőzetrétegeinek váltakozása, így felszínen van a homokkő, márga, mészkő és különböző agyagpalák is. A völgy keleti végén áll a Leány-kő nevű szikla.

Vándor kulcsosház (Tettyei kulcsosház) (Közép-Me­csek): a volt tettyei kőbá­nya fölötti, az ún. Zsivanovics-villából kialakított kulcsos­ház.

Váralja (Keleti-Mecsek, 164 m): a Keleti-Mecsek észak­ke­­le­­ti részén lévő bányász­te­lepülés.

Városi parkerdő (Közép-Mecsek): Pécs város fölött, a Remete-réttől a Tettyéig ter­jedő, a Tubes-Misina-Dömör­-kapu-Tettye vonaltól délre eső terület. Pécs városa 1905-től parkerdőként kezeli. Helyi jelentőségű ter­mé­szet­vé­delmi terület.

Virágos-völgy (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlőstől északra, a Nyáras-völgy déli végének neve. A K▲ jelzésű út halad a völgyben. A völgy foglalt forrásai a Csokonay-kút és Csepegő-forrás. A völgyben található az elapadt Lenke-forrás is.

Visnya Ernő: kincstári taná­csos, Pécs polgármestere, s egy ideig (1936-ban) a Me­csek Egyesület al­el­nö­ke volt.

Vörösfenyő kulcsosház (Keleti-Mecsek): Magyareg­regy­től keletre, a Nyárádi vadász­ház mellett lévő kul­csos­ház. Vízellátását a Nyomákói-kút és a Balincai-kút biztosítja.

Wolf József: a TTE pécsi csoportjának alelnöke 1914-ben, majd 1920-tól elnöke. 1932-től örökös díszelnökké választják. Ma a Fehér-kúti kul­­csos­ház őrzi nevét.

Zengő (Keleti-Mecsek, 682 m): a Mecsek hegység leg­ma­ga­sabb hegycsúcsa, Pécs­vá­rad fölött emelkedik. Régi neve: Vashegy.

Zengő kilátó (Keleti-Mecsek): az első kilátót a Zengőn 1895. június 23-án avatták fel, Terstyánszky László közalapítványi fő­er­dész támogatásával. Az ese­ményre a Mecsek Egyesület kirándulást szerve­zett, ami a nagy esőzés miatt elmaradt. 1929-ben a Földmű­velésügyi Mi­nisz­térium az összedőlt kilátó helyén egy újabbat állíttatott fel. A jelenlegi, be­­ton­­ból készült tornyot (geo­déziai mérőtorony) 1978-ban állították fel. A torony tetején kilátót alakítottak ki, amelyből szép körpanoráma tárul elénk a Keleti-Me­csek­ről. A hegycsúcsra egy loká­tor­­állomás építését tervezik, mely egyben kilátó is lesz.

Zengő-kő: a Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett található emlékkő, melyet a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskola -Zengő- természetjáró csoportja helyezett el. Avatása 1997. május 18-án volt. Közelében épült fel 2006-ban kő alapra egy modern vonalú esőbeálló.

Zengővárkony (Keleti-Mecsek): ősi település a Zengő tövében. A községben Fülep Lajosnak (1885-1970), emlékét, aki a falu református lelkipásztora volt 1927-1948 között, emlékszoba őrzi. A falu határában találjuk azt a védett szelídgesztenyést, ahol Rockenbauer Pál is nyugszik. Sírját emlékkő jelzi.

Zichy Gyula gróf: pécsi püspök volt, aki az egyházi erdőségben lévő Máré-vári és Hidas-háti vadászházakat a természetjárók rendelkezésére bocsátotta 1910-ben.

Zobákpuszta (Keleti-Me­csek, 350 m): kis, 16 házból álló település Komló kö­ze­lé­ben, mely közigaz­ga­tá­si­lag Komlóhoz tartozik.

Zsidó-völgy (Közép-Me­csek): a Vágoti-gerinc keleti oldalában északi irányba, a Kő­lyu­kig húzódó vízszegény, töbrös, karsztos völgy. Ne­­he­­zen járható. A zöld sáv jel­zés vezet benne végig.

Zsolnay Vilmos: gyáros, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Tisztelői "Öreg úr"-nak hívták.

Zsongor-kő (Nyugati-Mecsek, 540 m): a Jakab-hegy déli oldalán, Kővágó­sző­lős felé kiálló szikla­alak­zat, a Nyugati-Mecsek leg­­szebb ki­­lá­tó­­­­­­pontja. Vas­­kor­­­lát­­­ját 1892-ben helyezték el, és a lép­­­­­csőit is ekkor alakították ki. Kö­ze­lé­­ben található az ún. "Remete-barlang". Zsongor tö­rök nyelven sólymot jelent (Zsongor-kő = Sólyom-kő). Ne­­vé­hez a török időkhöz kap­­­cso­­ló­dó monda fűződik.